Ennek már a fele se tréfa: figyelmeztetést adtak ki skandináv országok egy esetleges világháború miatt
A norvégoknál azt is megüzenték az embereknek, hogy milyen élelmiszerekből tárazzanak be.
Az ország meteorológiai ügynöksége figyelmeztetést adott ki, de nem tudja mindenki, hogyan is kell ezt értelmezni.
Nyitókép: a szárazföldre sodort hajók a 2011-es földrengés és cunami után. Fotó: AFP PHOTO / TOSHIFUMI KITAMURA
Csütörtökön Japán déli részét 7,1-es erősségű földrengés rázta meg, amely az ottani viszonyokhoz képest nem volt jelentős, komolyabb károk sem jelentkeztek.
A rengést azonban gyorsan követte egy olyan figyelmeztetés, amelyre korábban még soha nem volt példa – írja elemező cikkében a BBC. A hírre reagálva Japán miniszterelnöke lemondta tervezett útját egy közép-ázsiai csúcstalálkozóra, hogy a jövő héten az országban tartózkodjon.
A szigetországban most sokan a nagy – az évszázadban egyszer bekövetkező – rengéstől félnek, amelyre sokszor figyelmeztették őket korábban.
A legrosszabb forgatókönyvek szerint ha ez bekövetkezne, több 300 ezer áldozatot hagyna maga után úgy, hogy az ország csendes-óceáni partvidékére akár 30 méteres vízfal is lecsaphat.
Mindez rémisztően hangzik, ám egy, a BBC által megszólaltatott Yokohamában élő férfi azt mondta, értetlenül áll a figyelmezteés előtt „Tudjuk, hogy a földrengéseket nem lehet megjósolni, és már olyan régóta mondják, hogy egy nap eljön a nagy földrengés, ezért folyton azt kérdezem magamtól: ez az? De nekem nem tűnik valóságosnak” – fogalmazott a férfi. Tehát mi az a „nagy”, megjósolható-e – és valószínű-e, hogy hamarosan bekövetkezik?
Japan egy földrengésekhez szokott ország, évente körülbelül 1500 földrengés éri. Túlnyomó többségük kevés kárt okoz, de vannak olyanok is, mint például a 2011-es, 9,0 erősségű földrengés, amely cunamit okozott az északkeleti partvidéken, és több mint 18 000 ember halálát okozta. A hatóságok attól tartanak, hogy a déli, sűrűbben lakott térségben bekövetkező földrengés –a legrosszabb esetben – még halálosabb lehet.
Az úgynevezett „megatöréses" földrengések körülbelül százévente következnek be, gyakran párban: a legutóbbiak 1944-ben és 1946-ban voltak.
Szakértők szerint 70-80 százalék az esélye annak, hogy a következő 30 évben egy 8-as vagy 9-es erősségű rengés következik be Japánban, és a legrosszabb esetben ez a rengés több billiós károkat okozna, és százezrek halálát okozhatná.
De vajon tényleg meg tudnak-e jósolni egy földrengést? Robert Geller, a Tokiói Egyetem emeritus szeizmológus professzora szerint nem és mint mondta, a figyelmeztetés kiadásának szinte semmi köze a tudományhoz. Ennek az az oka, hogy bár a földrengések valóban „csoportos jelenségek”, „nem lehet előre megmondani, hogy egy rengés elő- vagy utórengés-e.
A rendszer lehetővé teszi, hogy figyelmeztetést vagy alacsonyabb szintű riasztást küldjenek ki. Csütörtökön riasztás volt, amely azt tanácsolta az embereknek, hogy készüljenek fel az evakuálásra. És úgy tűnik, hogy ez működött is. Geller professzor –minden szkepticizmusa ellenére – azt mondja, ez egy jó alkalom arra, hogy
megbizonyosodjunk arról, hogy megtesszük-e az összes rutinszerű óvintézkedést, amit egyébként is meg kellene tennünk.
Geller szerint ilyen, hogy legyen kéznél egy hétre elegendő víz, néhány konzerv, és esetleg néhány elem a zseblámpába.