Az afrikai országban egy hete zajlanak a tiltakozások, a demonstrálók egy része Putyin támogatására szólít fel.
Nyitókép: Tüntetés a nigériai Abujában, 2024. augusztus 01-én. (Adam Abu-bashal/Anadolu via AFP)
Körülbelül negyven embert tartóztattak le Nigéria északi részén, akik a magas megélhetési költségek és a szerintük rossz kormányzás miatti tiltakozás során Oroszország nemzeti zászlaját lengették. A nigériai hadsereg főnöke, Christopher Musa arra figyelmeztetett, hogy más ország zászlajának lobogtatása „hazaárulásnak minősül" – írja a BBC két helyi tudósítója.
Az afrikai országban már hat napja zajlanak a tüntetések, ezekben legalább hét ember meghalt, és több mint hétszázat letartóztattak. A demonstrálók többek között azt skandálják, hogy „éhesek vagyunk",
kisebb részük pedig Oroszország zászlaját emeli a magasba, és Vlagyimir Putyin támogatására szólít fel.
A helyi média szerint többen Moszkvát kérik, hogy „mentse meg" őket. A letartózásokra pedig sokan úgy tekintenek, mint egy kísérletnek arra, hogy csírájában elfojtsák az oroszoknak nyújtandó bármilyen támogatást Nigériában, amely a világ egyik legnagyobb olajtermelője és ez idáig a nyugati hatalmak egyik legfontosabb régióbeli szövetségese.
A tágabb értelemben vett nyugat-afrikai régió több országa – köztük a szomszédos Niger is – azonban a közelmúltbeli katonai puccsok után elfordult a Nyugattól, és egyre inkább Oroszország felé tekint. A Franciaország és az USA támogatta helyi polgári kormányok gyorsan veszítettek népszerűségükből, kritikusaik szerint azért, mert nem tudták kezelni a bizonytalanságot, a korrupciót és a gazdasági problémákat.
A nigériai elnököt, Bola Tinubu 2023 májusában iktatták be, miután győzött egy éles viták övezte választáson, a vele kapcsolatos elégedettségi index azonban hamar meredeken zuhanni kezdett; egyre többen őt és a politikáját okolják a megélhetési költségek meredek emelkedéséért. Már beiktatási beszédében eltörölte például az állami üzemanyag-támogatást, amely lépés az élelmiszerek és más alapvető árucikkek árára is kihatott.
Tinubu most türelemre intette a csalódott nigériaiakat, a tüntetések befejezésére szólított fel, valamint válságstábot hívott össze a biztonsági vezetőkkel. Ezt követően
Christopher Musa világos üzenetet küldött a tiltakozóknak:
„Nem fogadunk el senkit, aki bármilyen külföldi zászlót lobogtat Nigériában. Ez hazaárulásnak minősül, és úgy is fogjuk tekinteni és kezelni.”
Oroszország nigériai nagykövetsége elhatárolódott mindettől, mondván, a zászlók lengetése a tüntetők személyes döntése.
„Mint mindig, most is hangsúlyozzuk, hogy Oroszország nem avatkozik be külföldi államok belügyeibe, beleértve Nigériát is” – szögezték le.
Hétfőn az északnyugati Kaduna és Zamfara államokban szintén tömegdemonstrációk voltak. Előbbiben 39 embert letartóztattak le, és közel negyven orosz és egy kínai zászlót is elkoboztak.
Ha nem is azonnal tör ki az orosz-ukrán béke a budapesti békecsúcson, azt talán végre kipróbálhatjuk, milyen, ha egyszer a térségünk jövőjéről végre itt, Közép-Európában tárgyalnak. Veczán Zoltán írása.
Várhatóan fokozott katonai és a rendőri jelenlét lesz tapasztalható azokban a napokban a fővárosban.
A legemlékezetesebb reakciókból válogattunk.
Az uniós orosz átrepülési tilalom akár keresztbe is tehet a tervezett budapesti Trump-Putyin találkozónak.
Emberemlékezet óta nem volt ilyen szintű diplomáciai esemény Magyarországon – mondta a Mandinernek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
A miniszterelnök elárulta, hogyan tudta meg, hogy Budapesten lesz a békecsúcs.
Mivel a focipályán csapatuk nem bírt a Csíkszeredával, a román huligánok elözönlötték a székely falvakat, hogy elégtételt vegyenek – ahol székely vagy magyar lobogó került az útjukba, leszaggatták.
Az ukránok szerint Putyin egyszerűen megijedt.
