Szállnak síkra a nyitottság és az árnyalt gondolkodás mellett: „Made in Germany – Made by sokszínűség”.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
„Made in Germany – Made by sokszínűség” címmel kampányt indított negyven német vállalat a türingiai és a szászországi tartományi választások közeledtével, hogy igazi németes kifejezéssel élve „felmutassák a zászlót” és
„érzékenyítsék” a választópolgárokat a kirajzolódó veszélyes tendencia láttán, értve ez alatt az AfD 30 százalék körüli várható eredményét és egyben első helyezését.
A szeptember 1-jei választások előtt meglehetősen az utolsó pillanatban összeállt tömörülést családi vállalkozások alkotják, köztük az Oetker, a Miele, a Stihl, a Hansa-Flex, valamint a jövőbeni Tesla-vásárlásról való lemondásával már az amerikai elnökválasztás kérdésében is szigorúan állást foglaló Rossmann. A kampány kezdeményezője szerint egyszerre forog veszélyben a demokrácia és Németország mint termelési hely jövője – különös tekintettel a Drezdában és Magdeburgban tervezett chipgyárakra,
ahová esetleg nem fognak munkavállalókat találni, ha a választópolgárok „könnyelműen” protestszavazatot adnak le.
A konyhai robotgépeket gyártó Vorwerk képviselője kifejtette: aggasztó mértékűre nőtt az idegenellenesség, és ma már olyanokat mondanak ki hangosan az országban, amiket néhány éve még elképzelni sem lehetett. Eközben azonban a világ minden tájáról embereket kell hozni Németországba, mert „ha nincs sokszínűség, akkor hiányozni fognak a különféle hatások és ötletek, és az azokból következő új technikák és új termékek”. Az üzletember szerint az emberek azt a politikust követik, aki egyszerű megoldásokat kínál nekik, ilyen megoldások azonban a mai világban nem léteznek; ezért a cégek most hirdetések és közösségimédia-posztok segítségével szeretnék (munkavállalóikkal együtt) a párbeszéd kultúráját megteremteni, ahol az ember meghallgat másokat és átgondolja a hallottakat, mielőtt bármit is reagálna rá.
A Die Welt újságírója rákérdezett, hogy részben nem az aktuális német kormány hibája-e a jobbratolódás,
a cégvezető azonban efféle „napi politikai kérdésekben és pártpolitikai témákban” nem kívánt állást foglalni.
A mostani kezdeményezés egyébként a 2019-es európai parlamenti választások előtt létrehozott, azonos nevű kampány újjáélesztése akar lenni; abban akkor még ötven cég vett részt, a most távolmaradóknak állítólag épp „más témáik és gondjaik vannak”. Ha a részt vevő vállalatok listáit összevetjük, úgy tűnik, többek között a Vaillant, a Deichmann, a Henkel és a Jägermeister nem adta nevét a mostani akcióhoz.
Ez egy „rasszista, kirekesztő, visszataszító” kijelentés, „több millió ember arculcsapása” – valósággal záporoznak a megsemmisítő(nek szánt) kritikák a német kancellárra. Francesca Rivafinoli írása.
Az Alternatíva Németország társelnöke budapesti előadása során kijelentette, biztos abban, hogy pártja rövidesen kormányozni fog.
Sikorskiék korábban bejelentették: nem adják ki az ukrán állampolgárt, akit az Északi Áramlat 2 gázvezeték felrobbantásával gyanúsítanak.
A megkérdezettek több mint hatvan százaléka támogatná, hogy a munkaképes ukrán férfiak térjenek vissza Ukrajnába.
A migrációs folyamatok, a Közel-Kelet konfliktusai, a vallási és kulturális identitás kérdései, valamint a digitális tér radikalizáló hatása mind hozzájárult az antiszemitizmus felerősödéséhez.
A németek a hadköteles ukrán férfiakat leginkább hazaküldenék.
Megtudhattuk, mikor jó a magyar gazdaságpolitika.
Hétfő este tűz ütött ki a Mol százhalombattai olajfinomítójában, a Dunai Finomító AV3-as üzemében.
