Globálkáosz

Nyitókép: Joe Raedle/Getty Images

„Az emberiség előtt álló történelmi fordulópont három ciklusvég egymásra torlódásával magyarázható. Egy-két évtizeden belül véget ér az amerikai világbirodalom évszázada, de ezzel együtt véget ér a modern Nyugat elmúlt hatszázéves globális uralma is, és véget ér még »valami«. Ezt a valamit ma még nagyon nehéz polkorrekt módon megnevezni, szóval alighanem véget ér »valami«, ami háromezer éve tartja fogságban az egész emberi létezést, akinek a médiumai, adott esetben szimpla »vágóállatai« vagyunk mi emberek, pontosabban »mi a nép«, mi, akik legfeljebb »önuralmat« gyakorolhatunk azt átélve, hogy állítólagos néphatalmunkat »valaki más« gyakorolja. 

És egyre több jel utal arra, hogy az a szellemi energiaközpont, amely mindezt ellenőrzése alatt tartja, most válaszút előtt áll. Döntenie kell abban, hogy mi lesz az elmúlt háromezer év során követett létszervező erőivel, mi következik az eddig erre épülő és a világot közvetlenül irányító modern Nyugat után, és ehhez képest az már csak »apróság«, hogy mi lesz az amerikai világbirodalom összeomlása nyomán keletkező »kráter« helyén. És ugyan igaz, hogy ezekhez a dimenziókhoz képest jelentéktelen semminek látszik az a kérdés, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, de ettől a lejátszás-technikai felszíntől mélyebbre egyelőre nem látunk, így az ebben megmutatkozó kaotikus örvényekből kellene kiolvasnunk a jövőt.

Donald Trump személyiség-energiája az, ami leginkább alkalmassá teszi arra, hogy az ő elnöksége legyen a »nyitánya« e módfelett kalandos időknek. Ha az ő impulzív-intuitív személyiségének létezik »inverze«, akkor az egyetlen indulóként üzemeltetett alelnök pont az. Szellemi horizontjának legvégső határai egy átlagos amerikai kerületi ügyész szintjén rögzültek, és ezt egy ilyen gyorstalpaló »elnökképzővel«, mint amivel most próbálkoznak az őt üzemeltető erők nem fogja módosítani. Jelölése is azt látszik megerősíteni, hogy a világot irányító erők döntöttek, Trump lesz az elnök.”

***