Hogyan bukott meg a világ legjobb egyetemének vezetője?

Nyitókép: Stephanie Mitchell / Harvard University / AFP

Rufo szerint a helyzet régóta forrott a Harvardon, majd nagyon gyorsan ömlött ki az egyetem szennyese. Nagy reakciót kapott, amikor Gay arra a kongresszusi meghallgatási kérdésre, mely során el kellett volna ítélnie a Hamász 2023. október 7-i terrortámadását, kitérő választ adott. Mint Rufo jelezte, ez egyébként általános vélemény Amerika vezető egyetemein, mint a Harvard, a Yale, a Princeton vagy a Stanford.

A Harvard elnöke nehéz helyzetben volt. 

de egyre nagyobb nyomás volt rajta. Végül egy szörnyen elhibázott vallomást tett a kongresszus előtt, ahol arról beszélt, hogy „a kontextustól függ”, hogy szembemegy-e a Harvard szabályaival, ha valaki a „zsidók kiirtására” buzdít. Eközben az amerikai lakosság 80-90%-a Izrael barátja, viszont az egyetemen a radikális fiatalok és oktatók ezzel ellentétes állásponton vannak.

Rufo ezt a pillanatot használta ki, hogy nyilvánosságra hozza a tényt: 

vagyis jelöletlen idézet. Mint bebizonyította, a Harvard elnökének „csillogó” karrierje valójában hazugság volt, és a hölgynek le kellett mondania.

Rufo szerint viszont a nő életrajza eleve tele volt csúsztatásokkal. Úgy állította be magát, mint aki hátrányos helyzetből érkezik, mert kisebbségi hátterű. Valójában 

 A korábban közölt írásai – azok, amelyeket nem lopott – semmifajta érdemi hozzájárulást nem tettek a tudományhoz. Egyszerűen tudta, hogyan adja el magát és manipulálja a környezetét. Így jutott a csúcsra, így lett a baloldali tudomány és politikai hatalom szimbóluma.

Az amerikai kutató beszélt egyszer egy kelet-európai professzorral, aki elmondta, hogyan nézett ki az oktatás a szocializmus alatt. Rufo rájött arra, hogy ma ugyanez megy Amerikában. 

megbüntetik, kirúgják és elveszik a pénzét. Ő most be akarta mutatni, hogyan jutottunk ide, hogyan lett sok oktató a baloldali eszme üres ismétlője.

Ballester rámutatott arra, hogy Gay a plágium-ügy miatt mondott le, nem azért, mert rossz választ adott a Hamászra vonatkozó kérdés kapcsán. Ballester szerint Amerika DNS-ében van a meritokrácia, de ezzel ma szembe mennek, más szempontok alapján lehet előre jutni.

Rufo szerint még egy szempontot kell látni:

Akkor mondott le az elnök, amikor látták, hogy a szereplése a Harvard pénzügyi hátterét veszélyezteti. Ez sajnos komoly üzenettel bír. A Harvard mottója a „veritas” – vagyis az igazság -, de nem azért kellett lemondania, mert hazudott és mert nem volt képes megmondani, rossz dolog-e a népirtás, hanem mert pénzt vesztett miatta az egyetem.

Rufo szerint ez azt is mutatja, hogy 

Nem lehet csak úgy legyőzni őket vitában, nem elég, ha jobba az érveid. Talán ez régen működött, már nem működik. Rufo szerint csak a politikai hatalomból értenek. Az egyetemek elvesztették legitimitásukat, és nem érdekli őket az igazság, ezért új eszközök kellenek.

Az amerikai utató szerint a közvélemény fontos dolog, de csak elméletben, mert a közvéleményt azt befolyásolja, akinél a hatalom van. Néhány kérdésben a miénk a közvélemény, de mégsem történik semmi – jelezte Rufo. Ezért tovább kell lépni az emberek meggyőzésénél. Meg kell szerezni a politikai felhatalmazást, mandátumot kell szerezni, be kell lépni a politikai folyamatba, és jogilag és bürokratikusan kell megoldani a kérdéseket. Hatalomra van szükség, hogy megváltoztassuk a törvényeket és az intézményeket. A szimbolikus győzelmek csak a kezdet, nem a vég – tette hozzá.