Baerbock: Nehéz szívvel ment bele a fogolycserébe Németország
A német média szerint alkotmányjogi problémák is felmerülhetnek megállapodással kapcsolatban.
A minapi amerikai-orosz fogolycserével Putyin sikeresen zsarolta a Nyugatot, de ezt nem szabad újra megengedni neki – írja a FAZ.
Nyitókép: Olaf Scholz a kölni repülőtéren köszönti a fogolycsere keretében hazatérő németeket 2024. augusztus elsején / fotó: Christoph Reichwein / POOL / AFP
A vitatható csütörtöki amerikai-orosz fogolycserében játszott méltatlan német kormányzati szerepet bírálta véleménycikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője. Berthold Kohler szerint Olaf Scholz kancellár meg van győződve, hogy helyesen cselekedett, amikor belement amerikai nyomásra az oroszokkal való alkuba, de – mint a cikk írója kérdezi –
innentől kezdve hogyan fogja megakadályozni, hogy Putyin újra megzsarolja Németországot?
A szerző megjegyzi: Németországnak súlyos árat kellett fizetnie ezért, el kellett engednie egy Németországban gyilkosságot elkövető és ezért elítélt orosz bérgyilkost. Putyin több nyugati személyt azért vétetett őrizetbe, és ítéltetett el, hogy velük zsarolhassa a nyugati államokat, és végül haza tudja hozni „kedvenc gyilkosát" a német börtönből.
Kohler emlékeztet: Scholz emberiességi okokra hivatkozott, amikor kormánya ezt az ellentmondásos döntést meghozta, de az ügy mögött bevallottan külpolitikai okok is húzódnak: „szolidaritás az Egyesült Államokkal”. Vagyim Kraszikovot azért kellett Berlinnek elengednie, mert nélküle az amerikai elítélteket, Evan Gershkovichot vagy Paul Whelant nem tudta volna Washington az orosz börtönből hazahozni.
Scholz tehát szívességet tett a fogolycserével külpolitikai sikert remélő leköszönő amerikai elnöknek, Joe Bidennek.
Németországnak szüksége van az amerikai védőhálóra az orosz fenyegetés miatt, de a cikkíró szerint korántsem biztos, hogy az új amerikai elnök, Donald Trump – már ha ő lesz az új vezető – emlékezni fog a németek ezen gesztusára.
Berthold Kohler figyelmeztet írásában arra is, hogy Scholz érve, az emberiességi indoklás Putyinnak egészen mást jelent, mint a nyugatiaknak. Az orosz elnök értelmezésében ez a gyengeség jele. Az oroszok az egész akcióval azt szemléltették, hogy nem feledkeznek meg hűséges szolgáikról –
a kémkedésért vagy politikai gyilkosságért külföldön elítélt oroszokat Putyin a moszkvai repülőtéren hősként köszöntötte,
és szemrebbenés nélkül megköszönte az orosz államnak tett szolgálataikat.
A FAZ szerkesztője végkövetkeztetésében pesszimistán megjegyzi: ha Putyinnak most sikerült megzsarolnia a Nyugatot, akkor ezt a jövőben is meg fogja tenni. Mint írja, Scholz a kölni repülőtéren a foglyokat fogadva hangsúlyozta, hogy kormánya továbbra is harcolni fog mindazok szabadon bocsátásáért, akiket politikai tevékenységük miatt igazságtalanul tartanak fogva orosz és fehérorosz börtönökben, a német igazságügy-miniszter, Marco Buschmann pedig leszögezte, minden ilyen esetben „a szabadságot fogják választani”, ez a két nyilatkozat pedig azt sejteti, hogy
Moszkvát a német kormány nem fogja elijeszteni attól, hogy újra megtegye,
amit ártatlan nyugati állampolgárok elítélésével elért – zárja írását a szerző.
Ezt is ajánljuk a témában
A német média szerint alkotmányjogi problémák is felmerülhetnek megállapodással kapcsolatban.
--