Az ateista David Rolfe dokumentumfilmet akart készíteni a nagy átverésről, de minél mélyebbre ásott a Jézus állítólagos vérnyomait megőrző lepel titkaiban, úgy jutott ellenkező meggyőződésre.
Nyitókép: A torinói lepel a torinói székesegyház kiállításán 2010. április 10-én / fotó: VINCENZO PINTO / AFP
A magát ateistának valló David Rolfe brit filmrendező 1978-ban dokumentumfilmet készített a történelem egyik legelismertebb vallási tárgyáról, a torinói lepelről. Indítéka az volt, hogy alaposan utánajár a legendás lepel körüli történeteknek, és tudományos alapossággal
cáfolja, hogy a szöveten maradt testsziluett-lenyomatok Jézus vagy egy hozzá hasonló férfi vérétől származnak.
A film leforgatása azonban nem azt az eredményt hozta, a filmes éppen hogy semmilyen más magyarázatot nem tudott dokumentálni, csak azt, hogy ez emberi vér maradványai. A szövet hitelességéről megbizonyosodott, olyannyira, hogy később keresztény lett, és már hívő emberként készített több filmet a torinói lepelről – írja a Daily Mail.
A brit bulvárlap emlékeztet: a mintegy négy és fél méter hosszú anyagon egy körülbelül 170 centméter magas férfi sziluettje látható, testén pedig sebek nyomai, amelyek nagyon hasonlóak a korbácsütések okozta sérülésekhez.
Az 1970-es években végzett első tesztek során azt vizsgálták, hogy a lenyomatot festéssel, perzseléssel vagy más anyagokkal vitték-e bele a szövetbe, de egyik verziót sem tudták bizonyosan alátámasztani. A szövetet az 1980-as években végzett vizsgálatok hamisítványnak ítélték meg, mivel az akkori technológia azt mutatta ki, hogy a középkorban készíthették.
A modern röntgentechnikát alkalmazó újabb elemzések azonban megerősítik, hogy az anyag Krisztus-korabeli,
az 1980-as években vizsgálatnak alávetett lepeldarab a szövet azon része lehetett, amely később, 1200 és 1400 között toldottak hozzá, vélhetően a kopás, elhasználódás miatt.
„Meg vagyok győződve arról, hogy a lepel hiteles, személy szerint nincs kétségem efelől” – mondta Rolfe a lapnak.
A filmrendező, aki nemrég kiadott egy új dokumentumfilmet „Ki lehet Ő?" címmel, 1 millió dolláros díjat ajánlott fel annak, aki képes ilyen lenyomatot készíteni egy lepelanyagon anélkül, hogy tinta-, festék- vagy más vegyszer-maradványokat hagyna azon, és aki képes reprodukálni egy emberi test ilyen jellegű lenyomatát a lepel szövetében.
A brit filmes azok közé tartozik, akik azt gondolják, hogy ez valóban Jézus halotti leple,
amelybe keresztre feszítése után a holttestét beburkolták, a vérfoltok szövetbe ivódását, beleégését pedig a feltámadás ereje okozta. A leplen ugyanis semmilyen külső beavatkozás nyomai nem kimutathatóak, sem tinta- vagy festék-, sem pigmentmaradványok, viszont a foltokban megmaradt vér összetétele, hemoglobin-, bilirubin-, immunglobulin- és albumin-összetevői felismerhetőek – az Institute of Crystallography szakértői 2017-ben kimutatták, hogy a leplen valóban vérnyomok találhatóak, mégpedig egy kínzás során elhunyt férfi vére:
olyan anyagokat (kreatinin vagy ferritin) azonosítottak, amelyek általában olyan betegek vérében fordulnak elő, akik súlyos traumát szenvednek el.
A Daily Mail megjegyzi: az 1980-as évek óta több mint 170 tudományos cikk jelent meg a titokzatos vászonról, és ezek többsége arra a következtetésre jutott, hogy valódi.
Rolfe megvizsgáltatta sebészorvosokkal is anyag által megörökített negatívot, és a szakemberek kimutatták: a vérnyomok teljesen tükrözik a Jézus halálát datáló evangéliumi leírásokban foglaltakat. A keresztre feszítéskor fulladás okozta a halált, a mellkasi üregben ilyenkor vér és víz halmozódott fel, éppen úgy, ahogy a leplen is a mellkasi tájékon más intenzitású a vérfolt, a kivérzés miatt a vér az agónia végén már csak lassan folyik, az artériák már nem pulzálnak, éppen úgy, ahogy a leplen látható vércsíkok, valamint a test oldalán található seben bőrhiba mutatkozik, ami szintén egyezik a bibliai beszámolóval: a halál beálltát a római katona egy lándzsával ellenőrizte, beleszúrt a kivégzett testébe. Ezen kívül
a lenyomaton a test hátán hármas csíkok láthatóak, amelyek a római korbács, a flagrum nyomát mutatják:
a három bőrpántba ólomgolyókat illesztettek, amelyek az ütéskor bőrt és húst téptek ki a kínzott testéből.
David Rolfe filmesként rájött, hogy a torinói lepel olyan, mint egy fotónegatív, amelyet egy óriási fényenergia hozott létre a leplen, nagyon hasonló módon, mint ahogy a fotósok hívják elő a képeiket a sötétkamrában. Mint mondta, olyan ez, mint a vasaló: ha egy másodpercig rajta tartják a ruhán, megperzseli az anyag felületét, de nem égeti el – ugyanígy a lepel rostjának csak a felszíne perzselődött meg a behatástól, az anyagszövet maga nem. A brit filmes szerint ez az energiahatás csak a feltámadás ereje lehetett, és mivel ő megértette ezt a csodát, maga is keresztény lett.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
Szülők válása, első szerelem és közösségi média. Rózsa Gábor filmje kevésbé ünnepi, inkább felnövéstörténet, magabiztosan megfelelve a műfaji elvárásnak. És ami még fontosabb: egyetlen kínos pillanata sincs.
Daniel Craig visszatért a lassan már ikonikusnak nevezhető nyomozó karakteréhez, és ha a világot nem is váltja meg, hellyel-közzel betartja, amit ígér. A Tőrbe ejtve: Ébredj fel, halott ember korrekt krimi lett, de bosszantó, hogy nem játssza ki ügyesebben a lapjait.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Top 5 streaming premier: íme, a legjobb ajánlatok – több műfajban is mutatjuk a kincseket.
Lehet-e szebb és tisztább válasz Isten adventi hívására a tökéletes szeretetnél, amelyben Őt, akit szeretünk, teljességgel azért szeretjük, aki Ő Maga. Nem magunkért, hanem Istenért. Kocsi Lajos írása.
Demjén Ferenc pályája, dalai és élete kerül fókuszba Mészáros Nóra karácsonyi interjújában. A Kossuth-díjas énekes mesél gyermekkori emlékeiről, a legendás slágerek hátteréről és a közönséghez fűződő kapcsolatáról.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.