Új időszámítás az európai politikában

Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán 

Bár évek óta elemzői közhely, hogy a nemzeti bel­politikában továbbra is kiválóan értelmezhető jobb-bal megosztottság az európai dimenzióban egyre inkább veszít jelentőségéből, s az igazi törésvonal a szuverenista–föderalista tengelyre helyeződik át, eleddig ez az európai politikai térképen nem látszott. Nyílegyenes skála vezetett az Európai Parlament kvázikommunista szélsőbal­oldalától a már csak zöldre festve marxizáló Zöldek – Európai Szabad Szövetségen, valamint a puha balközép Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségén (S&D) át középre a liberális Újítsuk Meg Európát-ig (Renew), s onnan ki jobbra. A középhez legközelebb az onnan jobbra kimozdulni alig-alig merő Európai Néppárt (EPP) áll, majd következik a keményebb jobboldali Euró­pai Konzervatívok és Reformisták (ECR), s a jobboldal szélére szorul az Identitás és Demokrácia (ID). A szuverenista­–föderalista tengely ebben a felállásban csak áttételesen jelentkezett: egy-két zöld-baloldali és néppárti is felvállalta a szuverenizmus elemeit, az ECR-ban és onnan jobbra pedig szinte már csak szuverenista pártok ültek.