Sakkot adott a magyar kormány az ukránoknak az olajszállítási játszmában

Nyitókép: A Barátság kőolajvezeték a százhalombattai kőolajfinomítónál 2022. május 5-én  /  fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP

Robert Fico szlovák miniszterelnök már szombaton tárgyalt Denisz Smihal ukrán kormányfővel arról az ukrán döntésről, amely alapján az orosz Lukoil által küldött kőolaj nem érkezhet Magyarországra az ukrán vezetéken keresztül. Az Új Szó Online a tárgyalás eredményéről nem ír, de kiemeli, hogy az intézkedés miatt nemcsak a százhalombattai, hanem a szintén a Mol tulajdonában lévő pozsonyi olajfinomító sem kapja meg a kellő mennyiségű kőolajat. 

A magyarországi létesítmény harmadrészben orosztól eltérő energiahordozót dolgoz fel, tizedrészben belföldi termelésűt, a fennmaradó rész felét – tehát a teljes mennyiség tetemes részét - vásárolja a Lukoiltól. 

A szlovák kormányhivatal közleménye szerint ez nemcsak a belpiacot, hanem az Ukrajnába irányuló gázolajszállításokat is veszélyezteti, amelyek az ukrán felhasználásnak közel a tizedét teszik ki. Ebben a közleményben olvasható Ficónak a világot pillanatokon belül bejárt mondata is: Szlovákia nem szeretne az ukrán–orosz kapcsolatok túszává válni.  

A miniszterelnök úgy érvelt, hogy az orosz Lukoil felvétele a szankciós listára azon értelmetlen szankciók újabb példája, amelyek nem Oroszországot, hanem bizonyos uniós tagállamokat sújtanak, ez pedig elfogadhatatlan. Mint mondta, az elmúlt napokban minderről a szlovák kormány illetékes tagjaival és a Mol képviselőivel is tárgyalt.  

Fontos mindazonáltal, hogy 

az orosz olaj ukrán közlések szerint rendben halad a Barátság kőolajvezetéken. Arról, hogy a Mollal szerződésben álló olajcégek közül melyik és hány szállít, nincs hír, a magyar olajtársaság pedig nem nyilatkozik. 

Elvben lennének B, C és egyéb tervek 

A helyzet átmeneti megoldását segítheti, hogy minden országnak vannak stratégiai üzemanyag- és nyersolaj-készletei, hogy a Magyarországra szállító három másik orosz olajcég pótolhatja a Lukoiltól most hiába várt olajat is, illetve gondolkodhat az importőr Mol alternatív eladókban és szállítási útvonalakban is. Igaz, ez nem egyszerű, mert 

Mellesleg műszaki fejlesztést igényelne a finomítókban az orosztól eltérő kőolaj érdemben nagyobb arányú felhasználása is. 

Szijjártó: ez nem egy bolhapiac 

Hivatalos közlések szerint nem is az ilyen pótmegoldásokban kell gondolkodni. Ennek kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV-nek kijelentette: „Mi azért nem rohanhatunk egy másik szolgáltatóhoz, mert az ukránok éppen a kényük-kedvük szerint azt gondolják, hogy tőlük vegyük. Mi lesz, ha holnap megint egy másik céggel csinálják ugyanazt? 

Egy állam vagyunk, amelynek vannak szerződései, van energiaellátása, és van egy arra vonatkozó stratégiája. Nem szabad rohangálni, hanem szépen, nyugodtan a hosszú távú stratégiát, meg a hosszú távú energiabiztonságot előtérbe helyezve kell lépéseket tenni". 

A miniszter jelezte, hogy volt egy rendszer, amelynek keretében orosz vállalatok Magyarországra és Szlovákiába kőolajat szállítottak Ukrajnán keresztül. Most az ukránok ezt részben ellehetetlenítették, de ezt a helyzetet az ukránoknak kell feloldaniuk. Az interjúban elhangzott a kulcsmondat is: 

amíg Kijev nem teszi újra lehetővé a Lukoil zavartalan kőolajszállítását Ukrajnán keresztül Magyarországra. 

Rezeg a társulási megállapodás léce 

A miniszter múlt szerdán és kedden is kitért arra, hogy a Mol és a Lukoil a helyzet jogi megoldásán, a szállítások újbóli folyamatossá tételén dolgozik. Teljesen világos, nyílt, őszinte magyar-szlovák összefogásról beszélt, hiszen 

 A társulási megállapodás szerint ugyanis Ukrajna nem szakíthat meg sem teljes egészében, sem részben energiahordozó-tranzitot Ukrajnán keresztül európai uniós tagállamok irányába. Most két uniós tagország, Magyarország és Szlovákia energiaellátását is veszélybe sodorják az ukránok, mert nálunk a kőolajimport 33, a szlovákoknál körülbelül 40-45 százaléka származik a Lukoiltól, Oroszországból Ukrajnán keresztül. 

--