Ön első kézből tapasztalhatta, hogy a média hogyan tudja befolyásolni a politikai eredményeket. Véleménye szerint hogyan tudják az újságírók ma megőrizni integritásukat és ellenállni a politikai nyomásnak?
Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban újságírói paradicsomban élünk. Egyetlen újságírónak sem kell attól tartania, hogy üldözik vagy akár letartóztatják, ha végzi a munkáját, és azt teszi, amit az újságírásnak tennie kell: a függöny mögé néz, megvizsgálja a produkciók valóságtartalmát, keresi a hibákat. Természetesen mindig vannak olyan kísérletek, amelyekkel nyomás alá akarják helyezni az újságírókat, fenyegetni akarják őket, hogy megakadályozzák a kedvezőtlen tudósításokat. Ez szinte mindig visszafelé sül el - az érintett politikusok számára! Vegyük például a BILD riportját az akkori szövetségi elnökünkről, Christian Wulffról, akinek a magán házfinanszírozása sok kérdést vetett fel. Ahelyett, hogy válaszolt volna a kérdéseinkre, Wulff üzenetet hagyott a hangpostámon, és következményekkel fenyegetőzött, amennyiben a cikket nyilvánosságra hozzák. A hívás nyilvánosságra került, és alig néhány héttel később Wulffnak le kellett mondania szövetségi elnöki tisztségéről.
Így működik a szabad sajtó egy demokráciában. Csak bátorság kell hozzá.
Teljesen más a helyzet, ha valaki olyan országokban dolgozik újságíróként, mint Törökország vagy akár Oroszország: az életét vagy legalábbis a szabadságát kockáztatja, ha olyasmit mond, amit a hatalmasok nem akarnak hallani. Ők azok a kollégák, akik valóban tiszteletet és megbecsülést érdemelnek – és akik megérdemlik a legteljesebb szolidaritásunkat.
A Borisz Kálnokyval folytatott 2023-as budapesti beszélgetésén említette a valódi sajtószabadság hiányát. Ön szerint milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy Németországban és máshol is sokszínűbb és függetlenebb médiavilágot teremtsenek?