Európának kellene garanciát vállalnia az Egyesült Államok újabb, Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros kölcsönéhez. Washington a szankciók miatt befagyasztott orosz vagyonból származó bevételekkel biztosítaná be a pénzét de ehhez azt várja, az EU határozatlan időre hosszabbítsa meg az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat.
Nyitókép: Getty Images
Az Egyesült Államok kész egy 50 milliárd dolláros kölcsön folyósítására Ukrajnának, amelynek a visszafizetését a szankciók miatt befagyasztott orosz eszközökből származó nyereség garantálná – értesült a Financial Times egy uniós munkadokumentumból.
Washingtont aggasztja az EU döntési mechanizmusa. A cikk szerzője megjegyzi:
az uniós vezetőknek egyhangú döntést kellene hozniuk a Moszkvával szemben a háború kezdete óta bevezetett szankciók határozatlan időre szóló meghosszabbításáról, de Orbán Viktor már többször jelezte, Magyarország megvétózza a nemzeti érdekeivel ellentétes döntéseket, ami kockázatot jelent a Fehér Háznak.
Az Egyesült Államoknak ezért az jelentene garanciát, ha az uniós szankciók határozatlan időre szólnának, és ezeket nem kellene bizonyos időközönként egyhangú tanácsi döntéssel meghosszabbítani.
A brit üzleti lap által megismert dokumentum nem részletezi, hogy a befagyasztott, Európában tartott orosz eszközök pontosan mekkora nyereséget termelnek, de az 50 milliárd dolláros kölcsön fedezetére garanciát jelentene.
Washington szerint minden újabb, Ukrajnának nyújtott kölcsön alapfeltétele, hogy az EU a lefoglalt eszközökből származó nyereséget törlesztésre fordítsa, és garantálja, hogy az EU-ban tartott orosz központi banki eszközökhöz addig ne férhessen hozzá Oroszország, amíg Moszkva nem fizet háborús jóvátételt Ukrajnának.
A Financial Times információi szerint az Egyesült Államok a G7 országokkal és a Világbankkal is tárgyal annak érdekében, hogy a hitel visszafizetésére megfelelő garanciákat kapjon. Abban az esetben, ha Európa nem jutna elegendő bevételhez az orosz érdekeltségekből, az uniós költségvetés jelentene garanciát a Kijevnek nyújtott hitelcsomag visszafizetésére. A lap megjegyzi:
az uniós országok egyelőre óvatosan reagáltak az amerikai tervezetre, mivel nem szívesen vállalnának egy hosszú távú, kiszámíthatatlan gazdasági következményekkel járó garancianyújtást.
Az EU Moszkvával szemben bevezetett szankciói eddig elsősorban Európának ártottak, s nem Oroszországnak. Ráadásul a szankciós politika árát minden európai ember a saját bőrén tapasztalta az elmúlt években rekordokat döntő infláción és az életszínvonal csökkenésén keresztül.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
