Lezajlott a francia nemzetgyűlési választások első fordulója.
Fotó: MTI/AP/Lewis Joly
Vasárnap tartották a franciaországi nemzetgyűlési választások első fordulóját. A választást Emmanuel Macron a június 9-ei európai parlamenti választás után írta ki, miután feloszlatta a Nemzetgyűlést.
A mostani választás vasárnap este 8 óra után közzétett első adatai szerint
a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés a szavazatok 34,2 százalékával futott be az első helyen.
Az egyesült baloldal Új Népi Front nevű koalíciója a második lett 29,1 százalékkal; az Emmanuel Macron elnököt támogató pártok pedig 21,5 százalékot szereztek. Rajtuk kívül még a gaullista jobboldali Republikánusok értek el mérhető eredményt 10 százalékkal.
A részvétel rekord magasságú, 69 százalékos volt.
A fenti adatok alapján az első becslések azt mutatják, a Nemzeti Tömörülés 240-270 képviselői helyet szerezhet a Nemzetgyűlésben, míg a baloldal 180-200 helyet kaphat. Macron pártja 60-90 képviselőt küldhet majd a Nemzetgyűlésbe, a republikánusoknak pedig 30-50 hely juthat majd.
Emmanuel Macron francia elnök a választás lezárulta után rögtön meghirdette:
„Nagy, demokratikus és republikánus” erődemonstrációt kell tartani Le Penékkel szemben.
Macron azt szorgalmazta: széles szövetséget kell építeni a republikánus és demokratikus erők között. Hozzátette: a magas részvéte azt mutatja, hogy az emberek tisztázni akarják a politikai helyzetet.
Marine Le Pen a választás utáni beszédében azt hangsúlyozta: a franciák a Nemzeti Tömörülést emelték föl és közben felszámolták Macron táborát.
Le Pen az abszolút többséget jelölte meg célnak a második fordulóban,
hogy ezzel pártja megkezdhesse „Franciaország megjavítását és újrateremtse az egységet”. Le Penék azt szeretnék elérni, hogy a jövő vasárnapi második forduló után Jordan Bardellát, a Nemzeti Tömörülés vezető politikusát lehessen kormányfővé emelni Macron elnök mellé.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés potenciális kormányfőjelöltje is elmondta beszédét.
„A franciák precedens nélküli reményt keltettek életre. Egy végső küzdelemre szólítom fel őket. Az elnöki tábor megbukott, nem nyerhet. A választás világos, két út van Franciaország előtt. A legrosszabbak szövetsége, ami romokba dönti az országot, vagy pedig a nemzeti egységé, amely helyreállítja a biztonságot és megvédi a munkahelyeket. A második forduló az egész ötödik köztársaság egyik legdöntőbb választása lesz” – jelentette ki Bardella.
A francia baloldal vezető politikusai rögtön a köztéren, a párizsi Place de la République-on mondanak beszédeket vasárnap este.
Jean-Luc Mélenchon, a francia szélsőbal vezére üdvözölte Macron elnök pártjának „súlyos és vitathatatlan” vereségét.
Szerinte Macron csapdát akart állítani a franciáknak az előrehozott választással, de a választók ki tudták kerülni a csapdát. Kifejtette: kivételesen intenzív második választási forduló következik most, és az embereknek az Új Népi Front és Le Penék között kell választaniuk. „Abszolút többséget kell adnunk az Új Népi Frontnak, mert csak ez az alternatíva” – jelentette ki Mélenchon.
A kétfordulós nemzetgyűlési választáson 577 képviselői helyről az egyéni körzetekben döntenek a franciák. Az abszolút többséget elérő jelöltek már az első fordulóban bejuthatnak a Nemzetgyűlésbe; ahol pedig csak relatív többségek alakultak ki, ott az első kettő, illetve a 12,5 százalékot elérő további jelöltek jutnak tovább a második fordulóba. A vasárnap esti eredmények és előrejelzések alapján a Nemzeti Tömörülésnek esélye van megszerezni az abszolút többséget.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ezek most már csak a tiszások későbbi hergelésére jók.
A szakértők egyetértenek: kampányhajrára időzített destabilizáció zajlik. Külföldi titkosszolgálatok és a Tisza körei együtt dolgoznak a magyar állam ellen.
Az LMP alapítója arra volt kíváncsi, hogyha igaz a Tisza-előny, akkor miért kell a többi ellenzéki politikust bántani.
Azt a Washington Post cikket idézik, mely szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat felvetett egy Orbán Viktor elleni önmerénylet ötletet.
A DK színeiben induló egykori jobbikos leszögezte, „nem hajlok meg előttük akkor sem, ha ezzel a politikai pályafutásom kettétörik”.
Hónapok óta nem jutnak a helyszínre a szakértők, miközben az ukrán fél vis maiorra hivatkozva tartja fenn az olajleállást.
Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte: valóban érkeztek ilyen kérések.
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
