Milyen az arab észjárás – könyv született a Közel-Kelet gondolkodásmódjáról

Nyitókép: MCC Szekszárd

***

„Az arab észjárás” címet viseli Tárik Meszár, az MCC Migrációkutató Intézet és az Eurázsia Központ vezető kutatójának második könyve. Az első 2023-ban  „Geopolitika és gazdaság a Közel-Keleten” címen jelent meg a Neumann Lapkiadó gondozásában jelent meg. A DV47 által kiadott 

A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem keleti nyelvek és kultúrák alapszakán végzett esztétika minorral, majd arabisztika mesterképzésen summa cum laude minősítéssel. 2021-ben nyert felvételt a Mathias Corvinus Collegium PhD Programjára, és 2023 óta a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Kutatási területe a Közel-Keleten élő etnikai és vallási kisebbségek helyzete, munkájához pedig nagyban hozzájárul anyanyelvi szintű arab nyelvismerete.

***

Miért érdemes megértenünk az arab észjárást?

„Az arab észjárás” rávilágít az arab világ sokszínűségére és összetettségére, segítve az olvasókat az arab kultúra és gondolkodásmód mélyebb megértésében. A könyv bemutatja a dzsáhilijja (iszlámot megelőző) korszak világnézetét, az iszlám megjelenését követő társadalmi és politikai változásokat, valamint a nem muszlim közösségek hozzájárulását az arab és iszlám világ gazdagságához és diverzitásához. 

„Az arab észjárás” kötet azzal a céllal íródott, hogy feltárja és értelmezze ennek a sokszor misztikusnak tűnő világnak a sajátosságait és lakóinak észjárását. A térség helye a globális térképen kiemelkedő jelentőségű, nem csupán gazdag nyersanyagkészletei és geostratégiai elhelyezkedése, hanem kulturális és történelmi öröksége miatt is. 

A régióban kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalak találhatók, például a Szuezi-csatorna, a Hormuzi-szoros és a Báb al-Mandeb-szoros, és egyes országai hatalmas energiaforrásokkal rendelkeznek. Példának okán Kína teljes LNG importjának 23%-át csak Katar adta 2023-ban, de az USA olajimportjának 12%-át is az Arab/Perzsa-öböl országai szolgáltatják. Emellett a régió stabilitása és biztonsága közvetlenül befolyásolja a globális gazdaságot és politikát. Az arab világban zajló események jelentős hatással vannak Európára is, így elengedhetetlen, hogy mélyebben megértsük ezt a területet és lakóinak gondolkodásmódját.

Hogyan látják az európaiakat az arabok?

Az arabok európaiakról alkotott nézetei összetettek, különösen a kulturális, vallási, történelmi és politikai tényezők alakítják azokat. Az általánosítás elkerülése érdekében fontos megjegyezni, hogy az arab világ heterogén, és az egyéni nézetek jelentősen eltérhetnek egymástól. Mégis, ha konkrétan az arab világban élő, sok tekintetben megosztott muszlim közösségek hozzáállását akarjuk megismerni, akkor ki kell emelnünk a gyarmatosítást és annak utóhatásait. 

Az ilyen történelmi tapasztalatok néha bizalmatlansághoz vagy ellenségeskedésekhez vezethetnek, főképpen akkor, amikor a nyugati befolyás újfent megjelenik. Példának okán az USA 2003-as iraki intervencióját követően sokak körében felerősödtek az amerikaiakkal szembeni ellenérzések, ami egyeseknél egyfajta kollektív Nyugat-ellenességbe csapott át.

Hogyan állnak az arab világban az ott élő kisebbségekhez?

Az első világháború és az Oszmán Birodalom feldarabolása után az arab világban mandátumterületeket szerző Franciaország és Nagy-Britannia meghonosította azt a gyakorlatot, hogy pártfogásba vette az egyes vallási kisebbségekhez tartozókat, és adminisztrációjuk kiépítésénél is gyakorta alkalmazták őket. 

A nyugati hatalmak szakadékot teremtettek a többségi muszlim és a kisebbségben lévő keresztény, zsidó és egyéb csoportok között, majd a különféle gyarmatok és mandátumterületek megszűnésekor cserbenhagyták a modern arab országok nem muszlim lakosságát. Franciaország ezt tette Libanonban a különféle nem muszlim csoportokkal, Szíriában pedig bizonyos mértékig a kurdokkal, továbbá a britek hasonlóan bántak az asszír keresztényekkel, a kurdokkal és a zsidókkal. 

Mi az elterjedt vélemény az arabok között a Nyugatról?

A Nyugathoz való hozzáállás kettős, ugyanis 

A könyv is részletesen foglalkozik a radikális iszlamista eszmékkel, amelyek sok esetben befolyásolják az arab világban élő muszlim társadalmak gondolkodását. A szélsőséges csoportok sok közös vonással rendelkeznek, például egy olyan iszlám állam létrehozását tartják szükségesnek, amelyben a 7. századi viszonyok szerint szerveznék meg társadalmukat a saría, a klasszikus iszlám jog törvényei alapján, valamint elítélnek minden olyan Nyugatról származó újítást, amelyek az idők folyamán beépültek az arab és muszlim országok kultúrájába. 

Mi jellemzi a szélsőséges iszlamista gondolkodást?

Élesen elkülöníthető a szélsőségesek és mérsékeltek dzsihád-felfogása, valamint az, hogy kiket tekintenek káfiroknak, hitetleneknek. Ami az előbbit illeti, a klasszikus iszlám felfogás szerint létezik befelé irányuló és kifelé, a külvilágban testet öltő dzsihád. A belső dzsihád szellemi, spirituális erőfeszítés, amivel szemben a „külvilágnak szóló erőfeszítés” többek között a helyes viselkedés, a segítőkészség, a szülőkkel, rokonokkal, házastárssal való tiszteletteljes bánásmód, valamint az önvédelem, az iszlám védelme is. 

és annak csak a fizikai megnyilvánulását helyezik előtérbe. Ennek gyakori megnyilvánulása, hogy olykor „szent háborút” indítanak bizonyos országokkal és azok lakóival szemben – például az al-Kaida az USA-val, az Iszlám Állam terrorszervezet a Nyugattal, az Iszlám Dzsihád Izraellel szemben. Továbbá az olyan szervezetek mint az al-Kaida vagy az Iszlám Állam hitetlennek tekintik a nyugati kultúrkörből származókat, és sokszor „kereszteseknek” nevezik őket. Ez idegen a Korán szellemiségétől, mivel a bálványimádókat és a többistenhívőket nevezték pogányoknak, nem pedig a keresztényeket vagy a zsidókat – ők olyan kisebbségek voltak a modern korig, akik adót fizettek, amiért cserében védelmet élveztek.

Milyen kulturális vagy vallási különbségeket emelhetünk ki az arab és az európai között?

Az arab kultúra és az iszlám vallás is eltérő értékeket és normákat képvisel, ami néha félreértésekhez vezethet az európaiakkal szemben. Az olyan kérdések, mint a nők jogai, a vallási szokások és a társadalmi viselkedésformák eltérnek attól, mint amit mi Európában ismerünk. Az olyan arab és iszlám világra jellemző szokások, mint például, hogy a nemek közötti fizikai érintkezés nyilvános helyeken nem megszokott, valamint hogy a férfiak és nők közötti hosszú szemkontaktus durvaságnak számít, félreértésekhez vezethet egy európai utazó számára. 

Továbbá az arab és iszlám világból származó nők öltözködése szokott nagy vitákat generálni Európában; és míg nálunk a hidzsáb (fejkendő) viselését a női elnyomás szimbólumának tekintik, addig náluk a jó erkölcsöket, az iszlámhoz való hűséget vagy a hagyományokhoz való ragaszkodást jelentheti. Ami biztos, hogy a térség országainak többségében megkövetelik a test teljes takarását, habár a liberálisabb felfogású arab országokban azért bőven akadnak kivételek.

Hogyan hatnak a különböző háborúk az arabok gondolkodására?

A közel-keleti konfliktusok is hatással vannak az arab és muszlim közvéleményre, mivel a palesztin ügy prioritást élvez az arab világban, ami miatt a saját narratívájuknak ellentmondó nézeteket élből elvetik és azokhoz ellenségesen viszonyulnak. Erre példa, hogy a nyugati világban az elmúlt hónapokban komoly demonstrációk alakultak ki az arab világból származó bevándorlók körében, amelyeken 

Az az általános tapasztalat, hogy a fundamentalista elemek kisajátítják ezeket a tüntetéseket és megpróbálják formálni és radikalizálni az arab és muszlim embereknek a kérdéshez való hozzáállását.

Milyen hazánk és az arab országok viszonya?

Magyarország számára fontos az arab országokkal fenntartott jó viszony. Az ottani biztonsági helyzet hatással van hazánkra is, ahogy azt a 2011-es arab tavasz után néhány évvel bekövetkező nagyarányú elvándorlás is mutatta. Egyes arab államokkal régóta fennálló kereskedelmi partnerség alakult ki, valamint kulturális kapcsolatok és diákcserék is színesítik a viszonyt. Egyes közel-keleti államok jelentős mértékben importálnak Magyarországról különböző termékeket. Például az Egyesült Arab Emírségek Magyarországról származó importja 1,12 milliárd, Egyiptomé 293 millió, Marokkóé 274 millió, Szaúd-Arábiáé 225 millió, Iraké 67,6 millió dollárt tett ki 2023-ban.

Az arab világ gazdag nyersanyagkészletei, különösen a kőolaj és földgáz alapvető fontosságúak a globális energiapiac stabilitásához. A katari gázszállítások megkezdése 2026 után lehetőséget nyújt Magyarországnak, hogy diverzifikálja energiaforrásait, ezzel növelve az energiabiztonságot. Mindezeken túl pedig nem feledkezhetünk meg arról, hogy Magyarország a Hungary Helps Ügynökség révén olyan országokban és területeken hajt végre segítő projekteket, mint például Irak, Szíria, Jordánia, Libanon és Palesztina. A Hungary Helps tevékenysége és ezáltal Magyarország megítélése rendkívül pozitív ezekben a régiókban, és az arab nyelvű weboldalakon gyakorta találkozhatunk elismerő cikkekkel és bejegyzésekkel ezzel kapcsolatban.