Hatalmas pofont kapott az Európai Unió, de Magyarországot nem csapja be – csak Meloni ne adja fel

Nyitókép: AFP/Nicolas Economou

Bár retorikai szinten becsapósnak tűnhet, Brüsszel továbbra sem úgy áll a migrációs válsághoz, ahogy Magyarország immár lassan tíz éve – állapította meg a Mandiner érdeklődésére Marsai Viktor, a Mathias Corvinus Collegium Migrációkutató Intézetének igazgatója, akit arról kérdeztünk, hogyan változtatják meg a választási eredmények és a jobboldal erősödése a politikai elit hozzáállását az illegális bevándorlással kapcsolatban.

– fogalmazott a szakértő. Hozzátette, ugyan szavak szintjén elindult egy gondolkodás a paktum eltörléséről, technikai nyoma ennek nem látszik, miközben különböző civil szervezetek és aktivista csoportok mindent megtesznek, hogy aláássák az alternatív megoldásokat.

Marsai Viktor példaként az olasz-albán megállapodást említette, amely – az Európai Unió terveivel együtt – hatalmas pofont kapott, hiszen bár még Ylva Johansson belügyi biztos szerint is összeegyeztethető az EU-s joggal, az első csoport migránst vissza kellett vinni Olaszországba.

– jelentette ki a Migrációkutató Intézet igazgatója. Hangsúlyozta, az Európai Unió jelenleg a migráció terén nem rendelkezik elrettentő mechanizmussal, az albán megoldás pedig pont ezt jelentené: az illegális bevándorlók nem fognak kifizetni kisebb vagyonokat az embercsempészeknek, ha utána egy albán táborban találják magukat. A szakértő rámutatott, jelenleg különböző szervezetek komoly harcot vívnak annak érdekében, hogy a menedékkérő eljárásokat az EU területén hajtsák végre a hatóságok – Orbán Viktor viszont többször kiemelte, hogy ez a legrosszabb megoldás.

Németországgal kapcsolatban Marsai Viktor megjegyezte, Solingen után még Olaf Scholzék sem állhattak úgy a migrációhoz, mint előtte, gyorsvonatként érkezett hozzájuk a valóság. A reakciók között említette a schengeni határok lezárását, valamint azt, hogy katari közvetítéssel megindultak a toloncjáratok Afganisztánba.

– mutatott rá. Lengyelországgal kapcsolatban megjegyezte, ott egy lengyel határőr meggyilkolása után vált egyértelművé, hogy a közvélemény zéró toleranciát követel Donald Tusk kormányától, amely egyelőre nem fogad be menedékkérelmeket.

Ami a stabil magyar álláspontot illeti, a Migrációkutató Intézet Guarding the Gates of Europe – The Hungarian Approach to Migration címmel jelentette meg angol nyelvű kötetét, reagálva az olyan nyugat-európai vádakra, amelyek szerint Magyarország migrációs politikája „bevándorlásellenes”, „idegenellenes” és „embertelen”. A könyvben temérdek fotó illusztrálja a migrációs helyzetet, vannak olyanok is, amelyeken fegyverek vagy éppen felfegyverzett bevándorlók láthatók.

A könyvbemutatón Rétvári Bence miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára igazságtalannak nevezte a migrációs politika kapcsán Magyarország ellen indított uniós eljárásokat,

„Közel tíz év után sem született megoldás uniós szinten az illegális bevándorlás megfékezésére: évente több százezren jutnak be Európába ellenőrizetlenül, magyar példára sorra húzzák fel a határkerítéseket a frontországok, és a korábban bevándorláspárti országokban egyre hangosabbá válnak a migrációellenes hangok. A magyar kormány álláspontja viszont 2015 óta változatlan a kérdésben, megvédjük a törvényeket és megvédjük a déli határt” – jelentette ki.

– tette hozzá az államtitkár.

Marsai Viktor megjegyezte, az illegális bevándorlók feltartóztatását célzó kerítésépítések megítélése sem egységes. Míg a magyar építési munkálatok heves bírálatokat váltottak ki, a spanyol, lengyel és finn határkerítéseknek egyáltalán nincs akkora visszhangja.