Kutatás: noha jobboldalinak mondja magát, valójában baloldali az Európai Néppárt

Nyitókép: Teknős Miklós / Magyar Nemzet

Az MCC Európai Tanulmányok Műhelye legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy mennyire beszélhetünk napjainkban arról, hogy az Európai Néppárt egy jobboldali pártcsalád lenne. A kutatáshoz azt vette alapul, amiből egy pártnál egyértelműen meg lehet állapítani azt, hogy milyen értékeket képvisel, melyek a pártnak fontos ügyek: a szavazásokat. 

Az EPP politikai irányultságának megállapításához négy fő ügyet vizsgáltak meg a kutatásban: a migrációs és menekültügyi paktumot, az európai zöld megállapodást, a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni jogállamisági határozatokat, valamint a kereskedelmi megállapodásokat.

A tanulmány a 2019 és 2024 közötti időszakot öleli fel, és szigorúan a fent felsorolt négy területre korlátozódik. Bár figyelembe veszi a saját képviselőcsoportjuk többségével szemben szavazó nemzeti delegációk végső szavazatait, a tanulmány elsősorban az EPP végső szavazatára támaszkodik, amelyet a tagok többsége támogatott, és arra a következtetésre jut, hogy az esetek túlnyomó többségében 

1. Migráció és menekültügyi paktum

A tanulmánykötetből kitűnik, hogy a migráció kérdésében a Néppárt semmiféle kritikus megközelítést nem alkalmaz, és álláspontját teljes mértékben a baloldali pártcsaládokkal együtt alakítja ki. A migrációs és menekültügyi paktum keretében hozott intézkedések néppárti támogatása következetesen lehetővé tette, hogy olyan jogszabályokat fogadjanak el, amelyeket az S&D, a Renew és sok esetben a Zöldek és az Európai Szabad Szövetség (Zöldek/EFA) is nagymértékben támogatott.

Jól látszik, hogy az EPP tagjainak a külső határok védelme egyáltalán nem számít, nem merik fölvenni a kesztyűt a fősodorral szemben, és azt mondani, hogy egy új, saját, az európai érdekekre épülő migrációs koncepciót kellene kidolgozni, hanem szó nélkül beállnak a baloldal által meghatározott napirendbe.

2. Az európai zöld megállapodás 

Az elemzés második fontos pontja az európai zöld megállapodás, egy átfogó javaslatcsomag, amelynek célja az EU éghajlat-, energia-, közlekedési és adópolitikájának harmonizálása azzal a céllal, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A kutatás alapján kivehető, hogy az Európai Zöld Megállapodás kapcsán is hasonló tendenciákat láthatunk, mint a migráció kérdésében. Ugyanis a Néppárt az összesen benyújtott jogszabály-javaslatok 90%-át elfogadta, 39 alkalommal együtt szavazva az S&D-vel és a Renew-val, valamint sokszor a Zöldekkel is. 

3. Magyarország és Lengyelország elleni intézkedések

A Magyarország és Lengyelország elleni állásfoglalásra összpontosítva az Európai Parlament képviselőcsoportjai között a támogatás és az ellenállás különböző mintái figyelhetők meg. Ezek az állásfoglalások a jogállamiság fenntartását célozták, és a magyar és a lengyel kormány olyan intézkedéseivel foglalkoztak, 

Az elemzés itt arra jutott, hogy a törvényhozás során Mayarország és Lengyelország ellen elfogadott tizenkét állásfoglalás esetében a néppárti képviselőcsoport folyamatos támogatást mutatott, a szövegek 100%-át elfogadta, a képviselőcsoporton belüli 83%-os átlagos jóváhagyási arány mellett.

4. Kereskedelmi megállapodások

Az elemzés utolsó témája, a kereskedelmi megállapodások területe, ahol a szavazási szokások szélesebb spektruma válik nyilvánvalóvá. A Parlament képviselőcsoportjainak szavazási szokásainak elemzése betekintést nyújt a kérdésbe. Ez a szakasz 17 jelentős kereskedelmi vonatkozású jogszabályra összpontosít, amelyeket az EU olyan országokkal koordinált és működött együtt, mint Kanada, Chile és Japán. Ezek a kereskedelmi megállapodások olyan ágazatokra terjednek ki, mint a mezőgazdaság, a közlekedés és a környezetvédelmi előírások, kiemelve az EU és partnerországai között megtárgyalt megállapodások átfogó jellegét.

Az elemzésből kiderült, hogy a kereskedelmi megállapodásokról való szavazás során az Európai Néppárt többször is az S&D és a Renew pártcsaláddal együtt támogatta a kereskedelmi megállapodásokat, az összes támogató szavazat 26% és 42% között mozgott. 

Összegzés

A kutatás alapján, ha mérleget szeretnénk vonni az EPP szavazási gyakorlatával kapcsolatban, akkor megállapítható, hogy a legfőbb politikai kérdések tekintetében a Néppárt nem alakított ki önálló véleményt, saját stratégiát, 

és minden jelentősebb kérdésről úgy szavazott, ami aktuálisan az európai baloldali érdekeit szolgálta.