Így alakít Wilders kormányt Hollandiában – önmagát leszámítva
Geert Wilders valószínűleg nem lesz miniszterelnök, de pártja többségi koalícióban kezdhet kormányozni.
Nem szavazott rá senki, mégis ő lesz Hollandia új, jobboldali kormányának miniszterelnöke – amit még neki is meg kell szoknia.
Nyitóképen: Dick Schoof (Ramon van Flymen / ANP MAG / ANP via AFP)
Ha van kínzóan lassú folyamat a mai, felbolydult európai politikában, az a holland kormányalakítás.
Fél év is eltelt azóta, hogy a legutóbbi parlamenti választást megnyerte Geert Wilders Szabadságpártja
– és e pillanatban sem lépett még hivatalba új kormány Hollandiában, miközben pár nap múlva már az újabb, európai parlamenti választásra kerül sor. De legalább megvan már, ki fogja vezetni az újabb kormányt.
Dick Schoof – ezt a nevet még a hollandoknak is meg kell jegyezniük, nem beszélve a nagyvilág hírfogyasztóiról. Mark Rutte, a még most is ügyvezető holland miniszterelnök 14 éven át, szinte Orbán Viktorral egy időben hatalomra kerülve vezette Hollandiát. Rutte távozása viszont csak félig lesz korszakhatár, hiszen pártja, a jobboldali-liberális VVD az új kormánykoalíciónak is részese lesz – nélküle.
Ahogy a választáson győztes Geert Wilders sem lesz sem kormányfő, sem a kormány tagja.
Mint arról korábban lapunk is írt, a holland parlament a legtisztább választási rendszerek közé tartozik a világon: csak listás szavazás van, és miután 150 képviselői hely van a parlamentben, ha egy párt megszerzi az összes szavazat százötvened részét, egy képviselőt máris küldhet a törvényhozásba. Ennek megfelelően sokpárti a holland parlament, és még a legnagyobbak sem nőnek az égig, de még az abszolút többségig sem. Wilders is a szavazatok alig több mint 23 százalékával győzött.
Ezt is ajánljuk a témában
Geert Wilders valószínűleg nem lesz miniszterelnök, de pártja többségi koalícióban kezdhet kormányozni.
Több hónapnyi tárgyalássorozat után, mely során főleg a számba jöhető, ámde vonakodó jobboldali-centristáknak udvarolt Wilders, a választási győztes maga jelentette ki, hogy félreáll, ha kell, nem lesz kormányfő, ha a többiek nem akarják – csak szülessen egy megegyezés.
A Szabadságpárt, a VVD, az elégedetlen gazdák álláspontjait becsatornázó Gazdák és Polgárok Mozgalom (BBB), valamint az újabb erőként megjelenő centrista-jobboldali Új Társadalmi Szerződés (NSC) hegyei végül – közszolgát szültek, Dick Schoof személyében.
Az évtizedekig kitaszított, a fősodor által vállalhatatlannak tartott Szabadságpárt áttört,
egy jobboldali koalíció vezető pártjaként átveheti a kormányrudat, csak éppen nem a pártvezér Wilders személyében.
A leendő új holland miniszterelnök, Dick Schoof 1957-ben született, egész pályafutását a holland közigazgatásban töltötte, és mint a rómaiak Cincinnatust, úgy hívták vissza őt a nyugdíj küszöbéről dolgozni – hogy aztán hirtelen Hollandia vezetésével kínálják fel őt.
Schoof egy hétgyerekes katolikus családba született Santpoort kisvárosban, iskolai és közigazgatási tanulmányai után a holland közszolga lét várta őt, dolgozott az oktatásügyi minisztériumban, majd pedig a közrend és közbiztonság területén lépegetett feljebb a szamárlétrán. Szenior közszolgaként 2010-től a Biztonság- és Igazságügyi Minisztérium főigazgatója volt, 2013-ban pedig a terrorelhárítás nemzeti koordinátora lett, e minőségében felügyelte a 2014-ben Ukrajna fölött lelőtt Malaysia Airlines utasszállító repülőgép hollandiai vizsgálatát is. 2018 és 2020 között a holland titkosszolgálat főigazgatója lett, e tisztségében a nyilvánosság felé aktívabb szerepvállalás, különböző intézményekkel való együttműködés felé mozdította volna a titkolózásra hajlamos titkosszolgálatot – kevés eredménnyel, ezért is ért véget itteni megbízatása ilyen hamar. Ezt követően ismét az igazságügyi minisztériumba ment vissza dolgozni, részt vett a Rutte-kormány bukásához vezető menekültügyi reformról szóló vitákban is.
Most, 2024 márciusában ment volna nyugdíjba –
de még tovább maradt dolgozni, hogy aztán élete legnagyobb feladata várjon rá.
Dick Schoofot Geert Wilders ajánlotta kormányfőjelöltnek, a többi párt pedig rábólintott jelöltségére. Több mint érdekesség, hogy Schoof évtizedeken keresztül a baloldali, a leendő új kormányzattal szemben ellenzékben lévő Munkapárt egyszerű párttagja volt – ahonnan 2021-ben lépett ki, mondván, nem érezte már otthon magát benne.
Mostantól mindenesetre egy volt munkapárti talpas közszolga vezeti majd az elmúlt évtizedek legjobboldalibb holland kormányát.
Jellemző, hogy a magyarok által is jól ismert Frans Timmermans holland baloldali ellenzéki vezető „nagyon lojális és elkötelezett közszolgának” nevezte Schoofot, miközben a kis jobboldali párt, a Fórum a Demokráciáért vezetője, Thierry Baudet gyanakodva arról beszélt: „Hollandia Geert Wildersre szavazott, és amit kaptunk, az egy korábbi munkapárti közszolga, aki ellenünk kémkedett éveken át”.
Schoof egyelőre mintha furcsán érezné magát új szerepében. Kormányfőjelölti bemutatkozásán bátor és nagyívű vízióalkotás helyett arról beszélt:
„Gondolom, sokaknak meglepetés, hogy itt állok. Igazából nekem is meglepő.”
A leendő miniszterelnök azt is fontosnak tartotta leszögezni: „Nem tartom magamra nézve igaznak, hogy Wilders pórázán lennék... Nem vagyok egyik párthoz sem bekötve. Nem a Szabadságpárt nevében állok itt. Minden holland miniszterelnöke szeretnék lenni.”
Ettől függetlenül azt is kijelentette:
„A terveim azok, amiket a pártvezetők leírtak a kormányzásról való megállapodásban”.
Hozzátette: őt is aggasztja a migrációs és menekültügyi helyzet, a társadalmi biztonság, a polgárok helyzete, beleértve a gazdákat is, valamint a nemzetközi biztonság. Az őt faggató újságírók további kérdéseire viszont úgy reagált: „Kérdezzék a politikai világot”.
Ahogy a Politico is megjegyzi, úgy tűnik, mintha még nem esett le volna neki, hogy mostantól ő lesz a legfőbb döntéshozó politikus Hollandiában.