Nem látszik a lengyel EP-választások győztese Lengyelországban, a PiS jó szereplése viszont hozzájárulna az európai jobboldal várható felemelkedéséhez.
Nyitókép: AFP / Jakub Porzycki
A lengyelországi EP-választások újabb csatát jelentenek a két fő rivális párt között: Jarosław Kaczyński konzervatív PiS-je és Donald Tusk miniszterelnök Polgári Koalíciója fej-fej mellett állnak néhány nappal a voksolás előtt – írja az Euractiv.
Hiába nyerte meg tavaly az októberi parlamenti választásokat a PiS, mégsem sikerült megszereznie a parlamenti többséget, így végül a Tusk vezette centrista és baloldali pártok széles koalíciója került kormányra. Ezzel véget ért aza a nyolcéves kormányzás, amelyre a Brüsszellel való konfliktusok és „az Orbán Viktor Magyarországával való szoros együttműködés volt a leginkább jellemző” – állítja a lap.
A lengyel EP-választási kampányban három fő, EU-val kapcsolatos kérdés dominált. Az első az EU-szerződések esetleges módosításaira vonatkozik, amelyek a PiS szerint veszélyeztethetik az ország szuverenitását.
A másik kulcskérdés a migráció volt, különös tekintettel az EU nemrégiben elfogadott migrációs és menekültügyi paktumára.
A PiS arra figyelmeztet, hogy
az ország több ezer migránst lesz kénytelen befogadni.
E mellett azzal vádolja Tuskot, hogy azt hazudja, hogy Lengyelország hasznot húz az új rendszerből, mert már nagy számban fogadott be ukrán menekültet.
A harmadik fő kérdés az európai Green Dealt érinti, mivel Lengyelországban 2024 elején Európa legnagyobb gazdatüntetése zajlott. Kaczyńskiék most azt ígérik, hogy eltörlik, vagy legalábbis elhalasztják a Lengyelországra vonatkozó, a gazdák érdekeit sértő elvárásokat.
A Tusk vezette Polgári Platform – az aktuális kutatások szerint – a szavazatok 34%-át fogja elérni, így a megszerezhető 53 mandátumából 19-et nyer majd el, szemben a PiS 33%-ával, ami a szövetségeseivel közösen 16 képviselői helyet jelenthet.
A harmadik helyen a Konföderációs Párt áll 12%-kal és hat mandátummal, amit a centrista Harmadik Út követ, amely 11%-os szavazatra és 4 képviselői helyre számíthat, míg a baloldal 9 százalékkal 3-ra.
Az Euractiv szerint a PiS jó szereplése hozzájárulna a jobboldal várható felemelkedéséhez – tekintettel arra, hogy Kaczyński és Giorgia Meloni pártjai alkotják az ECR gerincét.
A választások után felvetődő másik probléma a kormány és az elnök közötti esetleges konfliktus a biztosi posztra jelölt személy körül. Az új törvény szerint ugyanis az államfőnek jóvá kell hagynia a kormány döntését, hogy kit jelöl lengyel részről a Bizottságba.
Tusk Radosław Sikorski külügyminisztert kívánja jelölni abban a reményben, hogy védelmi tárcát vagy főképviselői posztot kap. Ez azonban – a lap szerint – Andrzej Duda államfő ellenállásába ütközhet, akit gyakran azzal vádolnak, hogy pártját előnyben részesíti, és nagyobb valószínűséggel támogatná a PiS jelöltjét, Jacek Saryusz-Wolskit.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Romanowski szerint a bíróság új döntése vádirat az igazságügyi minisztérium jelenlegi vezetése és Donald Tusk miniszterelnök kormánya ellen.
Szenzációs találat a magyar támadótól.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Donald Tusk dühtől vörös fejjel kiabált Brüsszelben: szerinte a lengyel államfő puccsot hajt végre és alkotmányt sért, mert magához ragadta a G20-csúcs irányítását.
Egyre közelebb merészkedik a Bíróság a diktatórikus eszközökhöz.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
