Beszámolók szerint a 35 fokos kánikulában sorban álló emberek sokhelyütt arra panaszkodnak, hogy a szavazatok megszámlálása után órákat kellett várniuk arra, hogy a csendőrség furgont küldjön értük.
Nyitókép: Dragos Asaftei
Romániában szavazókörök elnökeinek százai várakoztak még hétfőn délben a megyei és kerületi választási bizottságok székhelyeinél, hogy átadhassák a hatóságnak a vasárnapi európai parlamenti (EP-) és önkormányzati választások zsákokban összegyűjtött szavazólapjait és hivatalos, vagyis papíralapú jegyzőkönyveit.
A Digi 24 hírtelevízió tudósítóinak beszámolói szerint a választási bizottságok előtt a 35 fokos kánikulában sorban álló emberek sokhelyütt arra panaszkodnak, hogy a szavazatok megszámlálása után órákat kellett várniuk arra, hogy a csendőrség furgont küldjön értük, és hatósági őrizet mellett bevihessék a választásokkal kapcsolatos iratokat, leadott és megmaradt szavazólapokat a megyei hatósághoz.
Craiován, a főváros első és második kerületében is mentőt kellett hívni, mert a 38 órája talpon lévő szavazóköri vezetők közül többen rosszul lettek.
Romániában a központi választási bizottság (BEC) hétfő délig nem tett közzé semmilyen országosan összesített hivatalos adatsort a vasárnapi EP-választások eredményéről vagy részeredményéről, a hatóság honlapján csak az egyes településeken leadott szavazatszámokról érhetők el részleges információk, azoknak a településeknek az esetében, amelyek már feltöltötték az adatokat.
Az MTI érdeklődésére, hogy mikorra várható hivatalos közlés a BEC részéről a romániai EP-választások ügyében, Anamaria Revnic-Calugarita, a BEC szóvivője 14 órával a szavazókörök zárása után annyit közölt, hogy „megfelelő időben” nyilatkozni fog a sajtónak a választások eredményeiről.
Romániában a 19 ezer választókörben több mint 9 millió szavazatot adtak le vasárnap. Az EP-választásokkal egy időben önkormányzati választásokat is rendeztek, ezért minden voksoló öt szavazólapot kapott.
Bár a szavazatszámlálás utáni adatfeldolgozás egyes munkafázisait digitalizálták az elmúlt évtizedekben, Romániában a sajtónak továbbra sincs rálátása a folyamatra, és a részeredményekre.
A román pártok egyelőre a szavazókörökbe delegált embereiktől származó információk alapján párhuzamos szavazatszámlálásra alapoznak, a média pedig a vasárnap esti urnazáráskor közzétett exit poll becslésekre hagyatkozik.
A CURS-Avangarde közvéleménykutató által készített becslés szerint a romániai EP-választáson a két kormánypárt – a Szociáldemokrata Párt (PSD) és néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) – közös jelöltlistája a voksok 53 százalékára számíthat. A többi parlamenti párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a szavazatok 15 százalékát, az ellenzéki Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) 11 százalékát, a Romániai Magyar Demokrata Szöveteség (RMDSZ) pedig 5 százalékát szerezhette meg a közvéleménykutató szerint.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Gyollai Dániel saját térfeléről talált be.
A képmutató az Írás szerint nem csak kellemetlenül alakoskodó figura, hanem ördögi is, hiszen az üdvösség birtokosaként mutatja önmagát, miközben hazug minden szava, tette. Petri-Lukács Ádám írása.
