Orbán Viktor: Zelenszkij elutasította a karácsonyi tűzszünetet
Az ukrán elnök nem fogadta el a magyar ajánlatot.
Mi volt az ukrán megfontolás a célpont kiválasztása mögött?
Nyitókép: Facebook
„Nem, ez nem egy Stirltz paródia, bár a bejegyzés olvasása után mindenki azt fogja kívánni, hogy bárcsak az lenne. Május 22-én ukrán csapásmérő eszközök jelentős károkat okoztak egy Krasznodárhoz közeli orosz radarállomásban. Ennek önmagában igen csekély hírértéke lenne, ha nem egy olyan stratégiai lokátorról (Voronezh DM) lenne szó ami egy meglepetésszerű nukleáris csapás ellen hivatott megvédeni Oroszországot.
Hogy miért kéne ennek a hírnek feljebb pumpálnia a kortizolszintünket?
1. Mikor egy atomhatalom egyik stratégiai »szemét« megvakítják, akkor az illető hatalom ezt úgy értelmezheti, mint egy nyitányt egy meglepetésszerű nukleáris támadáshoz. Többek között ez az oka annak, hogy az atomhatalmak nem bántják egymás katonai műholdjait.
2. Az orosz nukleáris doktrína szerint az ország azokban az esetekben is bevethet atomfegyvert amikor az orosz stratégiai eszközöket támadás éri. (...)
3. Magyarul, Ukrajna végre-valahára leszállította Oroszország számára az ürügyet a nukleáris fegyverek bevetésére. Történt ez az orosz doktrína ismeretében és anélkül, hogy a támadásnak bármilyen közvetlen relevanciája lett volna arra nézve ami a frontokon történik.
A stratégiai lokátor elleni támadás egy egész sor kérdést vet fel:
1. Ki fogja-e használni Oroszország a tálcán kínált ürügyet?
2. Mi volt az ukrán megfontolás a célpont kiválasztása mögött?
3. Mit fog tenni Oroszország ha a stratégiai eszközei elleni támadások tovább folytatódnak ami a hadászati-hírszerzési képességének a lebontásához vezethet?”