Radikális magyar párt ragaszthatja meg az AfD szívét, miután Le Pen összetörte

Nyitókép: PATRICIA DE MELO MOREIRA / AFP

A Marine Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés (RN) és az Alternatíva Németországnak (AfD) közötti törés lehetséges európai politikai hatását elemzi írásában a The European Conservative, s a cikkben számos izgalmas értesülés is szerepel. Európai parlamenti források a brüsszeli konzervatív lapnak azt mondták: aki rálátott az Identitás és Demokrácia frakció (ID) belső működésére, az már bő egy éve láthatta, hogy elkerülhetetlen a kenyértörés a két nagy jobboldali párt között. Ennek csak egyik oka, hogy nem értenek egyet Ukrajna ügyében –

Egy francia forrás a lapnak azt mondta, hogy a törésre már jó ideje készülnek, mivel az AfD „viszálykodást szított és kínos helyzetekbe hozott minket”. RN-es képviselők asszisztensei szerint például azon voltak kiakadva Le Penék, hogy Maximilian Krah AfD-s EP-képviselő, a német párt jelenlegi listavezetője azokban a videókban, amelyekben a legellentmondásosabb kijelentéseit tette, használta az ID-frakció logóját, ezáltal igyekezett választ kiváltani az RN-ből és destabilizálni a frakciót.

A másik fontos szempont, ami a töréshez vezetett,

„A Krah-botrány kényelmes ürügyet szolgáltatott az RN-nek ahhoz, hogy elhatárolódjon az AfD-től” – írja a lap. Az AfD kiakolbólítása egyébként nem csak a franciák heppje: tavaly épp az AfD háborús politikája miatt lépett át a Finnek Pártja az ID-ből az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióba. Le Penékkel együtt támogatta az AfD kiutálását az olasz Lega, a belga Flamand Érdek, a Dán Néppárt és a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia is.

Az ECR-ben egyébként a választás után végleg átveheti a vezetést Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, miután a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) valószínűleg kevesebb képviselőt küldhet az EP-be, mint öt éve.

Az AfD kiutálása eközben megoldhatja az európai jobboldal előtt álló másik nagy problémát is: az új kelet-európai szélsőjobboldali pártok integrációját. Bulgáriában, Lengyelországban és Magyarországon is felnőtt az elmúlt ötéves ciklusban egy-egy párt – az Újjászületés, a Konföderáció és a Mi Hazánk –, amelynek van esélye bejutni az EP-be, de nincs még pártcsaládja. Ők, mint erősen NATO-ellenes pártok az AfD köré csoportosulhatnak majd. Egy új EP-frakció létrehozásához 23 EP-képviselő kell hét tagállamból, ez nem tűnik megugorhatatlan lécnek – annál is inkább, mert az AfD és a holland Fórum a Demokráciáért (FvD) már korábban is egyeztettek ilyesmiről, s épp a botrányba keveredett Krahnak volt ez egy igen szimpatikus gondolat, aki korábban is le szeretett volna már szakadni a középre húzó franciáktól.

Ebben ugyanakkor megakadályozhatja az, hogy az SS-ről szóló kijelentéséből keletkezett botrány az AfD-n belüli helyzetét is igencsak meggyengítette. Emellett ugyanakkor még számos másik forgatókönyv is elképzelhető. Lehetséges, hogy az AfD megszabadul Krahtól és bűnbánóan mégiscsak beül az ID-ba, valamint van két új frakciókereső is az európai porondon: Andrej Babiš ANO pártja, amely egyre inkább kilóg a liberális Renew frakcióból szankciókkal szembeni kritikája miatt, valamint Robert Fico szlovák miniszterelnök pártja, a Smer, amelyet pedig a Szocialisták és Demokraták frakciója függesztett fel, szintén a szankcióellenesség miatt.