Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A tervezett rendszer az önkéntesség és a kötelezettség egyfajta keverékét tartalmazná, hasonlóan a svéd modellhez.
Nyitókép: BERND WUSTNECK / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Kohán Mátyás kollégánk korábban egy részletes cikket írt arról, hogy a német védelmi miniszter hadkötelezettségről tett szavai mekkora hullámokat vertek május elején. Az akkori várakozások szerint már lehetett látni, hogy hamarosan előáll majd arra vonatkozó tervével, hogy a hadkötelezettséget milyen módon vezetnék majd újra be Németországban a következő választási ciklusban. A ZDF értesülései szerint viszont Scholz kancellár választástaktikai okokból arra utasította Pistoriust, hogy „ne nyissa ki a témát az EP-választások előtt”.
A Der Spiegel hétfőn írt arról, hogy Pistorius az SPD elnöksége előtt bemutatta a Bundeswehr létszámhiányának megoldásáról szóló új koncepcióját. A tervezett rendszer az önkéntesség és a kötelezettség egyfajta keverékét tartalmazná, hasonlóan a svéd modellhez – írta meg a Portfolio. A megbeszélésen a sorkötelezettség kifejezés nem került elő. Ehelyett egy önkéntes modellről esett szó, ahol különböző ösztönzőkkel toboroznák a fiatalokat a hadseregbe. A Zeit Online információi szerint azonban a sajtónak csak az önkéntességgel kapcsolatos részletek szivárogtak ki. Pistorius ugyanakkor használta a „kötelezettség” szót is, bár ezek a javaslatok megosztották a résztvevőket.
Nézzük meg részletesebben, hogy miről van szó.
Fiatal férfiak és nők egy kérdőívet kapnának, amelyben fizikai állapotukról, egészségükről és a katonai szolgálat iránti érdeklődésükről kellene nyilatkozniuk.
A kérdőív visszaküldése a férfiaknak kötelező lenne, míg a nőknek önkéntes.
A kitöltőkből csak a legjobbakat választanák ki katonai szolgálatra. Első körben 5-10 ezer fiatalról lehet szó. Az ösztönzési rendszer része lehet például ingyenes jogosítványszerzés vagy könnyebb bekerülés az egyetemre. Aki 12 hónap szolgálatot vállalna, több kedvezményt kapna, mint aki csak hatot.
Amint a fizikai feltételeket megteremtik, növelni kell majd a szolgálatot teljesítendők létszámát.
Ha nem lesz elég önkéntes, egyes fiatalokat kötelezően be kell majd vonni a szolgálatba.
Az igazi cél a tartalékosok számának növelése („növekedési képesség”). Tartalékosok azokból lesznek, akiket már kiképeztek katonailag.
A Bundeswehr létszámát a jelenlegi 181 ezerről 2031-re 203 ezerre szeretnék növelni. Az SPD számára kényelmetlen a sorkötelezettség kérdése, főleg az európai parlamenti választások előtt. A párt nagyobb része, beleértve Olaf Scholz kancellárt is, a sorkatonaság bevezetése ellen van. Ugyanakkor a konzervatív CDU/CSU párt támogatja a sorkötelezettség fokozatos visszavezetését, és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és frakcióvezetője is a németországi sorkötelezettség mellett foglalt állást.