Tomasz Grosse szerint az Európai Unió államszerű szerveződéssé alakul át, az új európai állam azonban nem demokratikus.
Nyitókép: Tomasz Grzegorz Grosse Forrás: Mathias Corvinus Collegium – MCC
A Varsói Egyetem professzorával beszélgetett a Magyar Nemzet a lengyel–magyar kapcsolatokról és a közelgő amerikai elnökválasztásról. Tomasz Grosse szociológus, politológus és történész a lapnak elmondta: „Az a szervezet, amelyhez húsz évvel ezelőtt együtt csatlakoztunk, most nem ugyanaz a szervezet, mint amelyhez akkor csatlakozni akartunk.”
Hozzátette: „Szabadság terén hatalmas csalódás, amit tapasztaltunk az elvárásainkhoz képest. A kommunizmus idején a demokráciáról és szabadságról álmodtunk, és a nyugati szervezeteket, köztük az EU-t is, a szabadság forrásainak tekintettük a keleti rendszerhez képest. Ez volt tehát az egyik oka annak, hogy csatlakozni akartunk az EU-hoz. De az
fel sem merült bennünk, hogy Brüsszel korlátozza a szabadságunkat. Most azonban azt látjuk, hogy Brüsszel – Berlin és Párizs támogatásával – csak azért szankcionál országokat és kormányokat az EU-ban, mert azok jobboldali nézeteket vallanak,
amelyeket a választók a demokratikus normáknak megfelelően választottak.”
A professzor hangsúlyozta, hogy a válságok során a hatalom további, európai szintű központosításának lehetünk tanúi a nemzeti hatáskörök és a nemzeti demokráciák rovására, mert valójában
a nemzeti színtéren a választókat korlátozták abban, hogy valódi döntést hozzanak.
Nincs egyenlő mérce, nem egyenlőek a feltételek, derül ki.
„Németország szempontjából ez nem jelent problémát, mert Németország nagyon befolyásos az európai struktúrákban.
Az európai intézményekben még mindig meg tudta védeni saját nemzeti érdekeit, alapvetően azért, mert informális hozzáférése van ezekhez az intézményekhez. A kisebb országok, például Lengyelország vagy Magyarország szempontjából azonban sokkal nehezebb befolyásolni például az uniós jogalkotást, és informálisan befolyásolni az európai intézményeket.
Ha tehát további hatáskörök kerülnek át uniós szintre, az azt jelenti, hogy országaink kevésbé lesznek befolyásosak.
A Brüsszelben hozott döntéseket kellene végrehajtaniuk, de a brüsszeli politikára gyakorolt befolyásuk korlátozottabb lenne, amire könnyen ráfizethetnek. A klímapolitika és a migrációs politika példáján is jól látszik, hogy
ha elveszítjük a befolyásunkat az európai politikára, az azt jelenti, hogy növekvő költségekkel és korlátozott haszonnal kell számolnunk”
– fogalmaz a történész.
A magyar EU-elnökségről elmondta: „Remélem, hogy a magyar elnökség egy kicsit változtathat a migrációs és éghajlat-politikán. Arra is számítok, hogy
Magyarország nemcsak a magyar nemzeti érdekeket képviselné, ami természetes, hanem bizonyos mértékig a közép-európai álláspontot is
képviselné az európai ügyekben. Ez nemcsak Magyarország közép-európai pozíciója szempontjából lehet előnyös, mint a regionális együttműködés kulcsállama, hanem egy erőteljesebb elnökség szempontjából is, mivel egy országcsoportot képvisel. A mi régiónk számára az is esélyt jelenthet, hogy Magyarország után hamarosan Lengyelország veszi át az EU elnökségét.”
A jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben Ukrajna uniós integrációja nemcsak illúzió, hanem kifejezetten veszélyt is jelenthet az EU stabilitására – figyelmeztet elemzésében Morten Heiberg és Rasmus Mariager dán professzor.
Európa mindig megfeledkezik arról, amiről a versenytársak soha: a gazdasági és biztonsági önérdekek kőkemény realitásáról. Molnár Dorina írása.
Anne Applebaum szerint kegyetlenül bánik a meghódított területek lakosságával Putyin.
Elnöksége során először Donald Trump fegyvereket küldött Ukrajnába.
A diplomata szerint a Biztonsági Tanácsnak teljesítenie kellene szent kötelességét.
Észak felé vette az irányt a francia kézilabdázó.
Ötgólos győzelemmel folytatta szereplését a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában a One Veszprém.
