Fellélegezhet Zelenszkij: meg sem állt Kijevig a német vezérkari főnök, hogy közölje vele a jó hírt

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.

Szerinte ugyanis nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, és most Franciaország beavatkozna a háborúba, hanem arról, hogy egy indokolatlan tabut feloldanak Ukrajna javára.
Nyitókép: Frederic Moreau / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
A Magyar Nemzet szúrta ki, hogy Jean-Louis Bourlanges, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke felszólította Franciaországot, hogy – Washingtonhoz és Londonhoz hasonlóan – változtasson doktrínáján, és ne tiltsa meg többé Kijevnek, hogy csapást mérjen Oroszországra azokkal a fegyverekkel, amelyeket az ukránoknak szállítanak.
Kapcsolódó vélemény
Utánanéztem, hogy a szakirodalom milyen indikátorokat jelöl meg egy közelgő világháború előjeleiként.
A korábbi francia EP-képviselő szerint
ez a doktrínaváltás tökéletesen legitim, amennyiben véget vet az agresszor és az megtámadott helyzete közötti elfogadhatatlan aszimmetriának”.
Mint fogalmazott, „miért kellene megtagadni az ukránoktól a jogot, hogy csapásról csapásra válaszoljanak az ellenük irányuló támadásokra? Az önvédelemhez való jog kizárja az agresszor területének menedékjogát”. Szerinte ugyanis „nem arról van szó, hogy [az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, és most Franciaország] beavatkoznak a hadszíntérbe, hanem szerényebben arról, hogy
egy indokolatlan tabut feloldanak a szuverén Ukrajna javára”.
A Magyar Nemzet megjegyzi, Kijev mélységi csapásokat is mér Oroszországra, de eddig saját fejlesztésű fegyverekkel, különösen drónokkal, amelyek a közelmúltban energetikai létesítményeket céloztak.