„Továbbra is a békéről beszéljünk annak, aki háborút akar, megbocsátásról annak, aki bosszút hint el” – szögezte le a pápa pünkösdi beszédében.
Nyitókép: Andreas SOLARO / AFP
Ferenc pápa a Szentlélek közbenjárását kérte annak érdekében, hogy a nemzetek vezetői nyissák meg a béke kapuit, és az ukrajnai Harkiv városáról is megemlékezett a Szent Péter téren pünkösdvasárnap, amikor az egyház a Szentlélek kiáradását ünnepli. A katolikus egyházfő a Mennyek Királynője imádságot kísérő déli beszédében a Szentlélek feladatának nevezte, hogy az egymással ellentétes helyzetekben és a konfliktusokban helyreállítsa a harmóniát „a szívekben, a családokban, a társadalomban és az egész világon”.
A pápa
a Szentlélek beavatkozását kérte a közösség és a testvériség megerősítésében a különböző keresztény egyházak között,
valamint azt, hogy a Szentlélek adjon bátorságot a nemzetek vezetőinek a párbeszédhez, ami a háborúk végéhez vezethet.
„Nagyon sok háború van, gondoljunk Ukrajnára, mindenekelőtt Harkiv városára, amely két napja szenvedett támadást. Gondoljunk a Szentföldre, Palesztinára és Izraelre. A Szentlélek vezesse a nemzetek vezetőit és mindannyiunkat a béke kapuinak megnyitására” – hangoztatta Ferenc.
A pápa a Szent Péter-bazilikában délelőtt bemutatott ünnepi misén homíliájában azt mondta, a Szentlélek adjon erőt ahhoz, hogy „ne adjuk fel” a béke akarását.
„Továbbra is a békéről beszéljünk annak, aki háborút akar, megbocsátásról annak, aki bosszút hint el, befogadásról és szolidaritásról annak, aki eltorlaszolja az ajtókat és akadályokat emel, életről annak, aki a halált választja, tiszteletről annak, aki szeret (mást) megalázni, hűségről annak, aki minden köteléket elutasít, összekeverve a szabadságot a felületes, homályos és üres individualizmussal” – mondta a pápa homíliájában.
Az egyházfő hozzátette, a felsorolt értékeket úgy kell képviselni, hogy nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni a nehézségektől, a kigyúnyolástól, az esetleges ellenállástól, melyek „ahogyan a múltban, ma sem hiányoznak”.
A pápa úgy vélte, „nagy szükségünk van a reményre, szükségünk van a béke, testvériség, igazságosság, szolidaritás távlatára. Az életben ez az egyetlen járható út, nincsen másik” – hangoztatta. Megjegyezte, hogy a remény nem egyszerűen optimizmust jelent. Parti horgonyhoz hasonlította a reményt, amelyhez az ember ki tud jutni a vízből a horgonyhoz rögzített kötélbe kapaszkodva.
Saját egyházának üzenve a pápa kijelentette, hogy az Evangéliumot a mai világban úgy kell hírül adni, hogy „túllépünk nemcsak a földrajzi határokon, hanem az etnikai és vallási sorompókon is, egy tényleg egyetemes küldetésért”.
Ferenc pápa hangoztatta, hogy mindenkit be kell fogadni: „ne feledkezzünk meg erről: mindenkit, mindenkit, mindenkit”.
A Szent Péter-bazilikában Dóbisz Áron orgonaművész lépett fel, aki szombaton már ingyenes ünnepi koncertet mutatott be a városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikában és a belvárosi Gesu templomban is. Pünkösdvasárnap délben a római Pantheon mennyezeti nyílásán keresztül több ezer vörös rózsaszirmot hullajtottak lefelé a tűzoltók a Szentlélek kiáradása jelképeként.
Pünkösdhétfő Olaszországban nem számít pirosbetűs ünnepnek: 1949-ben törölték el a túl sok tavaszi munkaszüneti nap torlódása elkerülésére.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Fidesz frakcióvezetője szerint „tele a padlás idiótábbnál idiótább nyilatkozatokkal, ebből pedig nagyon nagy baj lehet”.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Ellenkező esetben csúnya következményekkel kell számolnia.
Véget értek az ukrán–amerikai béketárgyalások Berlinben.
A békemegállapodás közelebb van, mint bármikor az elmúlt négy év során – közölte Alexander Stubb finn elnök.
Az orosz elnök nyíltan közölte: csak Ukrajna teljes megadásával hajlandó békét kötni, miközben a svéd nemzetbiztonsági főnök Budapesten követte el élete legnagyobb hibáját.
Vízágyúkat is bevetettek az egyenruhások.
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
