Észak-Macedónia választott: visszatér a jobboldal

Nyitókép: Abdula Berisha / ANADOLU / Anadolu via AFP

Nagy győzelmet aratott a nemzeti VMRO-DPMNE szerdán, az észak-macedóniai elnök- és parlamenti választásokon – számolt be az Euractiv. 

„Macedónia kedves lakói... sikerült. Macedónia győzött. Ez történelmi győzelem a népünk számára” – mondta Hristijan Mickoski, a győztes párt vezetője, a zuhogó esőben összegyűlt támogatóknak. 

míg a kormányon levő balközép párt, az SDSM mindössze a voksok 14%-át szerezte meg. A kormánypárt elismerte a vereséget. 

„Az eredmény csalódást jelent, és ez egy nagy pofon az SDSM-nek” – mondta Dimitar Kovacevski, a párt vezetője, aki hozzátette: a vereség után át kell szervezni a pártot. 

Mit jelent a győzelem?

Az Euractiv elemzése szerint nagy kérdés: az új kormány beiktatása milyen hatással lesz a balkáni ország uniós csatlakozásához. Az ország tárgyalásai Brüsszellel 2005-ben kezdődtek, azonban a korrupció és a lassú fejlődés akadályozza a folyamatot. 

A névváltoztatás Görögország kérésére történt 2018-ban, és ez volt a feltétele az ország NATO csatlakozásának.  

A jobboldal kemény álláspontot képvisel Bulgáriával szemben is, amely vitába keveredett a macedónokkal, mert szeretné, ha az ország az alkotmányában elismerné a bolgár kisebbséget. A kormánypárt előkészítette a módosításokat, azonban a jobboldal azok elvetése mellett kampányolt. 

Női elnök

A VMRO-DPMNE elnökjelöltje, Gordana Siljanovska-Davkova egyetemi tanár is győzött a választáson. 

„Azt kérdeztem magamtól, miért érdemeltem ki ezt a megtiszteltetést? Ez felbecsülhetetlen jutalom számomra, és hatalmas felelősség” – mondta a professzor, aki az ország első női elnöke lesz.  

Az Euractivnak nyilatkozó szakértők szerint az új kormány nem fogja segíteni az uniós csatlakozás folyamatát. 

Az albánok helyzete

Az 1,8 millió lakossal rendelkező ország negyede albán származású. A jobboldal a kampány során keményen támadta a legnagyobb albán pártot, a DUI-t. 2001-ben a DUI vezére, Ali Ahmeti fegyveres felkelést vezetett a kormány ellen, és a NATO beavatkozására volt szükség, hogy ne törjön ki polgárháború. 

Észak-Macedónia az elmúlt években az egyik leglassabban fejlődő balkáni ország volt: magas a környezetszennyezés, kevés a munka és nagy a korrupció. Sokan bíznak benne, hogy az új kormány javítani fog a helyzeten.