„Tavaly ötezer keresztényt gyilkoltak meg a hitük miatt” – Világrend
2024. április 03. 17:45
Melyek a világ legveszélyeztetettebb országai, milyen fenyegetéseket élnek át az ott élő keresztények? Az üldözött keleti közösségek hogyan látják a nyugati egyház állapotát? Az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
2024. április 03. 17:45
3 p
0
5
130
Mentés
Minden hetedik keresztényt, vagyis 365 millió hívő embert ért erőszakos támadás vagy diszkrimináció a hite miatt 2023-ban szerte a világon az OpenDoors jelentése szerint. A világ országainak egyharmadában, konkrétan 78 államban üldözik a Jézus hitét követő személyeket – ötezer keresztényt gyilkoltak meg, közel ötezer templomot, egyházi intézményt rongáltak meg és 300 ezer kereszténynek kellett otthonát elhagynia tavaly.
„Korunk legnagyobb humanitárius és emberi jogi válságáról van szó, amikor a keresztényüldözésről beszélünk, és mégis oda sem jut el a nemzetközi közösség, hogy egyáltalán elismerje, hogy létezik ez a jelenség” – magyarázza az adásban Azbej Tristan.
A statisztika tíz éve romló tendenciát mutat, ennek okait vizsgáltuk meg húsvét ünnepe után.
A keresztény vallású emberek globális biztonsági helyzetéről szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Milyen okokból és milyen típusú üldözést kell elszenvedniük a világ több tucat régiójában a keresztényeknek?
– Mi történik Nigériában, Észak-Koreában vagy a Száhel-övezetben?
– Miért van az, hogy a nemi orientáció és a bőrszint szerinti diszkriminációra a Nyugat érzékeny, a keresztény hit követőinek védelme viszont szekunder fontosságú számára?
– Hány országban milyen segítségnyújtást végez a Hungary Helps?
A műsor vendége: Azbej Tristan, a KKM üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára.
Az államtitkár szerint a politikailag labilis, elsivatogosodó, élelemhiánnyal sújtott közép-afrikai térségben óriási szükség van jelenleg külső segítségre.
A plurális társadalom és a liberalizmus saját logikája miatt sincs konszenzus az emberi méltóságról, ráadásul az emberi esendőség miatt az nem is sérthetetlen. Szilvay Gergely írása.
Szegény üldözött keresztények IV. rész
1099. augusztus 12.: Askaloni csata: 200.000 hitetlent mészároltak le “Jézus Krisztus urunk nevében”.
Negyedik keresztes háború: 1204. április 12-én Konstantinápolyt kifosztották, az áldozatok száma ismeretlen, több ezer, sokuk keresztény.
A többi keresztes háború nem részletezve: Akkon elestéig (1291) 20 millió halott (csak a Szentföldön és az Arab/Török térségben).
Megjegyzés: Minden adat kortárs keresztény krónikák alapján.
Szegény üldözött keresztények III. rész
Tyre érseke szemtanúként ezt írta: “Lehetetlen volt borzalom nélkül nézni a mészárlást; mindenhol emberi testrészek feküdtek, és az egész talajt a lemészároltak vére fedte. Nem csak a minden irányba szétszórt fejetlen testek és megcsonkított törzsek látványa keltette a borzalmat azokban, akik látták ezt. Sokkal szörnyűbb volt rámeredni a győztesekre, akikről tetőtől talpig csöpögött a vér. Bárki aki rájuk nézett, elborzadt. A jelentések szerint csak ebben a templomban egyedül tízezer hitetlen pusztult el.”
Aurai Eckehard, keresztény krónikás megjegyezte, hogy “még a következő nyáron is a rohadás szaga szennyezte egész Palesztina levegőjét.”
Csak az első keresztes hadjáratnak 1 millió áldozata volt.
Szegény üldözött keresztények II. rész
1095-ben II. Orbán pápa parancsára.
1096. június 24-én Magyarországon, Zimonyban ezreket mészároltak le,
1096. június 12-én Mosonban ezreket mészároltak le.
1096. szeptember 9 és 26 között Nikaibán ezreket mészároltak le.
1098 januárjáig 40 fővárost és 200 erődöt foglaltak el (a mészárlás adatai ismeretlenek).
1098. június 3-a után Antiókiát elfoglalták, 10.000-60.000 embert mészároltak le.
1098. június 28-án 100.000 törököt öltek meg (nők és gyermekek is). Itt a keresztények “mást ártalmat nem okoztak a nőknek, mint hogy a kardokat átdöfték a hasukon” – mondja a keresztény krónikás a chartres-i Fuclher.
1098. december 11-én Marrában (vagy Maraat an-numan) ezreket gyilkoltak le. Az ebből következő éhezés miatt “a keresztények kénytelenek voltak megenni az ellenség már bűzlő hulláit” – írja Albert Aquensis krónikás.