Szépen, titokban köröket vertünk Ausztriára

Nyitókép: Alexander W Helin / Getty images

Hazánkban épült ki a térség legkiterjedtebb gyorsforgalmi úthálózata. Az autóút- és főútfejlesztések révén, az utóbbi évtizedekben a kormányok végre törlesztették régi adósságukat a vidék felé. Ennek azonban komoly ára is volt, hiszen például az M5-ös és az M6-os koncessziós építése során többletkiadásokra volt szükség – írta meg a Világgazdaság.

Közel hatvan évvel ezelőtt, 1965. április 1-jén adták át az első magyar autópálya-szakaszt, amely ma is az M1-es és M7-es, közös fővárosi bevezetőjét jelenti. Az autók száma az országban a hetvenes évektől kezdett el jelentős mértékben növekedni. Az egyre erősebb forgalmi terhelés inkább Budapestre koncentrálódott, míg vidéken sokkal inkább fokozatosan ment végbe a változás.

A rendszerváltásig kiépült az M5-ös Kecskemétig, az M3-as Füzesabonyig. Az M1-es Győrig, az M7-essel pedig a Balatonig terjedő autópálya épült ki, 

Azonban a nyugati országok sokkal nagyobb fejlesztéseket hajtottak végre ugyanebben az időszakban, ami jelentős versenyhátrányt okozott az országnak a rendszerváltást követően. A szocialista rendszer utolsó éveire Magyarország jelentős mértékben leszakadt fejlettségben Ausztriától. Az országon belül százezer lakosra vetítve mindössze két kilométernyi autópálya jutott, míg Ausztriában ugyanebben az időszakban ez a szám 18 kilométer volt. Innen kellett elrugaszkodni. Napjainkban Magyarország a térség legkiterjedtebb gyorsforgalmi úthálózatával rendelkezik.

Komoly fejlődés még komolyabb áron

Ugyan a kilencvenes években új fejezet kezdődött a hazai autópálya-építések terén, és 1996-ban elérte az országhatárt az első gyorsforgalmi utunk, az M1-es, és 1994-re kiépült az M0-s autóút pedig a teljes déli szektorban, a rendszerváltás követő évtized így sem hozott érdemi áttörést.

Ez főleg azért lehetett, mivel nem volt elég forrása az államnak, ezért egyedüli megoldásként a magántőke jöhetett szóba kérdés megoldásában, pontosabban a PPP-konstrukció.

Többnyire előnytelen szerződések születtek, amelyekkel ugyan megépült az M5-ös, majd később az M6-os autópálya, ugyanakkor ezek óriási károkat okoztak a költségvetésnek. 

Az utóbbi két évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül a magyar gyorsforgalmi úthálózat: 

• az M5-ös autópálya másodikként a hazai gyorsforgalmik között, 2006-ban érte el Röszkét és a szerb–magyar határt,
• az M3-as autópálya Nyíregyházát kötötte be a hazai hálózatba 2007-ben,
• az M8-as autópálya rövid szakasza szintén 2007-ben épült ki a dunaújvárosi híddal,
• az M7-es autópálya 2008-ban csatlakozott az országhatárhoz Letenyénél,
• az M0-s autóút keleti és északi szektora szintén 2008-ra készült el,
• az M30-as 2004-ben érte el Miskolcot,
• az M6-os és M60-as autópályák pedig Pécset is rákapcsolták az országos hálózatra 2010-ben.

***