Németországban nem járt börtön a nemi erőszakért: a bíró szerint az eset intenzitása „az alsó határon volt”!
Már nehéz összeesküvés-elméletnek nevezni a „nagy lakosságcserét”.
A nácik ugyan megszégyenítették a szexmunkásokat, de azért mégis engedték őket működni.
Nyitóképen: Férfi gyalogol Hamburg St. Pauli negyedében. Fotó: Bodo Marks / DPA / AFP
Adolf Hitler alatt perverznek bélyegezték és megszégyenítették a szexmunkásokat, Hamburg városa azonban úgy döntött, most méltó módon fog megemlékezni róluk, és emlékművet is kapnak Herbertstraßén az egykori prostituáltak. Mint a Guardian is írja: sokan nincsenek is tisztában a környék történelmével.
A hírhedt vöröslámpás negyedként funkcionáló St. Pauli körül épített kerítést a hamburgi Gauleiter rendelte el 1933-ban, miután a prostitúciót bűnösnek és társadalomellenesnek bélyegezte az akkori rezsim. Ennek folyományaként a nácik 1933 márciusa és májusa között 3201 „parázna nőt” tartóztatott le, 814 közülük pedig bebörtönzött. A hivatalos tiltás ellenére ugyanakkor a prostitúciót lehetetlennek bizonyult lekapcsolni a városban, így a hatóságok kompromisszumként megpróbálták eltakarni az járókelők elől.
Az 1930-as ées 1940-es években így a legtöbb nő egy „kalitkán” belül működött, rengeteget közülök azonban bebörtönöztek, vagy koncentrációs táborba hurcoltak. Számos prostituáltra azonban sokkal szörnyűbb sors várt: volt olyan, akit akarata ellenére sterilizáltak, mást pedig öngyilkosságba kergettek a nácik.
A prostituáltakra térkövek fognak emlékezni, a kezdeményezést pedig a helyi evangélikus közösség lelkésze, Sieghard Wilm is támogatja.