Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Európai vezetők üdvözölték a washingtoni döntést, de most újra rajtuk a nyomás, hogy a nyárra várt orosz támadás réme miatt ismét kisöpörjék a hadiipari padlást.
Nyitókép: Patriot rakétavédelmi rendszer a kölni repülőtéren 2023. október 23-án / fotó: Ina FASSBENDER / AFP
--
Az EU lelkesen üdvözölte a régen várt amerikai döntést, a washingtoni Képviselőháza szombaton elfogadta a 60 milliárd dolláros ukrajnai segélycsomagot, ugyanakkor a lelkesedést hűti, hogy
most újra Európán a nyomás, hogy mi lesz a követező lépése az ukrán hadsereg megsegítésére.
A Biden-kormányzat azzal érvelt a Capitolium-i vitában, hogy az azonnal támogatás nélkül az ukrán front az év végéig összeomolhat, és európai elemzők is ugyanerre figyelmeztetnek, azt várják, hogy a következő hónapokban erős orosz támadás indul majd.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte az amerikai törvényhozás döntését, és hangsúlyozta, hogy a nyugati fegyverzettel megerősített ukrán erők megfékezik az orosz harci képességeket, így ez „mindannyiunk számára biztonságosabbá teszi a helyzetet Európában és Észak-Amerikában egyaránt."
A Politico által megszólaltatott ukrán katonai vezető azonban elmondta:
a nyugati haditechnika frontra jutása akár hónapokat is igénybe vehet, így sietni kell,
mivel ukrán értékelések szerint júniusra-júliusra várható az új orosz offenzíva.
Az ukrán kormányzat nagy örömmel nyugtázta az amerikai döntést, és reméli, hogy a Szenátus is minél gyorsabb döntést hoz, hogy a katonai támogatás valóban elindulhasson az ukrajnai hadszínterekre.
Az európai vezetők közül többen arra figyelmeztetnek most, hogy azzal, hogy az amerikaiak fegyverzetet küldenek, nincs letudva az európaiak kötelezettsége - írja az uniós lap. Kaja Kallas észt miniszterelnök az X oldalon kitett megjegyzésében azt írja, hogy az európai államoknak most körül kell nézniük a raktáraikban, és ennél többet kell tenniük. Tobias Billström svéd külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy
az EU-nak növelnie kell saját fegyver-, lőszer- és készletgyártását, hogy hosszú távon tudja Ukrajna harcát segíteni.
Jan Lipavský, a cseh külügyi tárca vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy minden európai késlekedés csak vérszemet ad a Kremlnek az agresszió folytatására.
A Politico megjegyzi, hogy hétfőn tanácskoznak az EU-tagországok külügyminiszterei Luxembourgban, a téma pedig éppen az Ukrajna számára nyújtandó újabb katonai segítségnyújtás lesz.
--