A zavaron és az undoron túl van valami, amiért érdemes élni
Mondhatnánk, hogy micsoda dolog ez, Európában háború dúl, ez az ember meg közben elrejtőzik a világ elől, a havasokba menekül, és naphosszat csak kirándulgat meg olvas.
Még az sem zavarja a szerzőt, hogy nem is lehetnének, hiszen a cselekmény az 1600-as évekbeli Japánban játszódik.
Nyitókép: YouTube-képernyőfotó
***
Meglehetősen nagy sikerrel robbant be a köztudatba a „Shōgun” című sorozat, amely a Disney+ streamingszolgáltatón tekinthető meg. A minisorozat az azonos című, James Clayell által írt regény adaptációja, és az 1600-as évekbeli Japánban játszódik, ahol többek között a feudális Japán, valamint az európai nagyhatalmak közti kölcsönhatás is nagy hangsúlyt kap.
A Medium.com szerzője azzal indítja recenzióját a sorozatról, hogy már az 1980-as verzió is „megerősítette a fehér megmentők meséjét, ami így is túl gyakori a filmiparban és történelemkönyvekben”. A 2024-es verzióban a portugál, spanyol, angol és holland karakterek nagy része ugyan nem heroikus, de ez nem elég a szerzőnek, aki azt a kérdést feszegeti:
Hol vannak a feketék a sorozatban?”
Állítja, „nem azért kérdezem, mert szeretném látni a feketék reprezentációját, amikor az nem volt történelmileg pontos”, hanem azért, mert „1600-ban és azelőtt is voltak feketék Japánban”. Ezt pedig az alábbi példával igyekszik bizonyítani: „több forrás szerint az egyik korai valódi shōgun, Sakanoue no Tamuramaro (758-811) fekete volt”.
Az mondjuk némileg kigáncsolja a szerző érvelését, hogy rögtön utána kénytelen elismerni: eleve rengetegen tagadják, hogy valóban fekete lett volna, sokkal valószínűbb, hogy az említett shōgun az ainuktól, Észak-Japán sötétebb bőrű őslakos népétől származott, akiket kényszerű asszimilációnak és gyarmatosításnak vetettek alá. Azaz nem afrikai volt.