Horváth József azt is elmondta, szerinte meddig nyomulhatnak előre az oroszok.
Egyértelműen Emmanuel Macronnak és Ursula von der Leyennek szólt Vlagyimir Putyin csütörtöki beszédében elmondott üzenet, amely szerint „a Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat” – mondta Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója lapunknak.
Ismert: először a francia elnök, majd később az Európai Bizottság elnöke is felvetette nyugati csapatok Ukrajnába küldését.
Putyin szavai a franciák és az Unió nem létező izmainak mutogatására volt reakció
– értékelt az elemző.
„Az orosz elnök ugyanakkor nem csak nukleáris fenyegetésről beszélt, hiszen az európai célpontokat elérő rakéták hagyományos töltetek hordozására is alkalmasak” – hívta fel a figyelmet Horváth József. Hozzátette: Putyin másik fontos megjegyzése az volt, hogy most már rendszerbe állították a tengeralattjárókról is kilőhető ballisztikus rakétákat, amely viszont az USA-nak volt egyértelmű üzenet.
Nem is volt véletlen, hogy az USA rögtön el is határolódott Macron és Von der Leyen kijelentéseitől, és utasították a NATO főtitkárát, hogy ellenpontozza, amit a két politikus mondott. „Az elnökválasztás előtt nyolc hónappal az amerikai kormányzatnak minden hiányozna, csak az nem, hogy a választók azt lássák: a vezetőik belesodorják őket egy háborúba” – fogalmazott az elemző.
Horváth József a jelenlegi katonai helyzet kapcsán azt mondta: Putyint most semmi nem készteti arra, hogy lépéseket tegyen a békekötés irányába, a jelek szerint ugyanis
az elmúlt két év katonai befektetései egyre inkább meghozzák gyümölcsüket.
Közben pedig Ukrajna támogatása olvad, ahogy egyre kevesebb muníció is érkezik Nyugatról.
Annak kapcsán, hogy meddig törhetnek előre az oroszok, a szakértő azt valószínűsítette: a minimális cél a szakadár donyecki megyék, valamint Odessza és a fekete-tengeri partvidék elfoglalása lesz. Horváth szerint az sem véletlen, hogy a Dnyeszter-melléki moldovai szakadár terület, Transznisztria a napokban Oroszország segítségét kérte. Az Ukrajna és a Dnyeszter közé ékelődő területen jelenleg több ezer orosz katona állomásozik.
Nyitókép: Vlagyimir Putyin beszél az orosz parlament két háza előtt tartott évértékelőjén 2024. február 29-én. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A koncepció ismerős, a kérdés csak az, mennyire reális.
Az orosz elnök szerint ők a biztos pont, miközben a közel-keleti helyzet eszkalációja közvetlenül befolyásolja az energiapiacokat.
Zelenszkijt a nyugati partnerei felszólították, hogy hagyjon fel az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal.
A háttérben zajló folyamatok hatással lehetnek a globális erőviszonyokra.
Egy amerikai lobbista az ukrajnai sajtóban dühöng, amiért Trump nem akarja Ukrajnát támogatni.
A szlovák politikus egy rádióműsorban fejtette ki nehezen követhető gondolatmenetét.
Kísérje figyelemmel a mérkőzést a Mandiner élő, szöveges tudósításával!
Humanitárius segítség Ukrajna felé, a menekülteknek és otthonmaradóknak, iskola nyitása, mindenféle akciók: a magyar kormány és a segélyszervezetek egymással karöltve nyújtottak mindenféle békés támogatást háború dúlta szomszédunknak. Ukrajna magyar megsegítésének összegzése..
