Az orosz előretörés megállíthatatlannak tűnik: újabb ukrán területeket foglaltak el Donbaszban
Folyamatos az orosz előretörés Avgyijivkánál, ráadásul hatalmas mennyiségű lőszert kaptak az orosz csapatok.
Ukrajna helyzete sosem volt ilyen kétségbeejtő. Bár Ferenc pápát ledorongolták, amikor felvetette, hogy tárgyalni kéne, már Brüsszelben is akadnak békepárti hangok: akár területek feladása árán is.
Nyitókép: MTI/EPA
***
Tiszta vizet a pohárba: a konfliktus harmadik évében essék szó a békéről – kezdi nagy ígérettel a brüsszeli Politico cikkében, amit nem kevesebb, mint hat szerző jegyez.
Mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, sok európai vezető homokba dugta a fejét, és nem volt hajlandó tudomást venni a közelgő háborús veszélyről. Most ugyanígy nem mernek beszélni a békéről – állapítja meg a Politico.
A lap emlékeztet, hogy „amikor Ferenc pápa március 9-én felvetette, hogy tárgyalásokra lehet szükség, tekintettel arra, hogy Ukrajnának nem sikerült kiszorítania az orosz erőket a területéről, olyan kérdést vetett fel, amelyet Európa hatalmi központjaiban szinte senki sem akart megvitatni”.
Lehet, hogy az időzítés volt rossz, ugyanis
„Ukrajna helyzete vitathatatlanul soha nem volt ilyen kétségbeejtő” – írja a Politico, felsorolva
Ezt is ajánljuk a témában
Folyamatos az orosz előretörés Avgyijivkánál, ráadásul hatalmas mennyiségű lőszert kaptak az orosz csapatok.
Ebben a helyzetben tette fel a pápa vetette fel: „eljött-e a pillanat, hogy komolyan elgondolkozzunk a tárgyalásokon Vlagyimir Putyinnal?” – írja a lap.
Ezt is ajánljuk a témában
A pápa tavaly március 13-tól több mint 130 alkalommal tett felhívást az ukrajnai béke érdekében.
Amely kérdéstől még felvételen kívül is elborzadnak a nyugati tisztviselők, akikkel a Politico beszélt. Egy EU-tisztviselő a közép-európai országok érzékenységét hozta fel válaszában, mondván, „továbbra is attól tartanak, hogy ők lesznek a következőek, ha engedünk Putyinnak”, másvalaki az ukránok bizalmatlanságát emelte ki afelől, hogy az oroszok megelégednének a most megszállt területekkel.
Az ukránok azonban, jegyzik meg a szerzők, tudják, hogy hiába erősített időközben Európa, az Egyesült Államok nélkül hiába az erőfeszítések
– s Washington éppenséggel nem kezeli tabuként a tárgyalásos megoldást, legalábbis Donald Trump exelnök, jelenleg pedig esélyes elnökjelölt már közölte, hogy 24 órán belül véget lenne képes vetni a háborúnak, „Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt állította, hogy Trump azonnal levágja Ukrajna finanszírozását, ha hatalomra kerül”.
A segélycsomag elakadása a Kongresszusban közismert (bár csurran-cseppen valami azért), Trump támogatóinak többsége is ellenzi a további támogatást.
Ezt is ajánljuk a témában
Hónapok óta az első ilyen lépés, mivel a republikánus kongresszusi vezetők továbbra is blokkolják a Kijevnek szánt további forrásokat.
Eközben a Politico szerint a britek még ez esetben is kitartanának Ukrajna támogatása mellett, már csak önérzetből is, az európai vezetők pedig még arról se akarnak hallani, hog ymi lesz, ha Amerika kihátrál Ukrajna mögül. Többen arról beszéltek a lapnak,
meg kell duplázni Európa hozzájárulását az ukránok támogatásához, ami nem csak az oroszoknak, de Trumpéknak is üzenet.
Viszont a tisztviselő szerint arra is vigyázni kell, hogy ezt ne úgy értelmezzék a tengerentúlon, hogy Európa maga is elboldogul Amerika nélkül, egyszóval Washington továbbra is megkerülhetetlen. Viszont gyengeséget sem szabad mutatni, ahogy António Costa portugál miniszterelnök is mondta, ahogy azt is, hogy
bár a béke közös cél, „csak Ukrajna döntheti el, mikor kell békekonferenciát tartani.”
A hangosan keménykedők közé tartozik Emmanuel Macron francia elnök is, aki nem zárta ki, hogy szükség esetén szárazföldi csapatokat küldjön az oroszok elleni harcra.
Mindeközben Putyin azt kommunikálja, nyitott a tárgyalásokra. A novemberi G20-csúcson tűzszünetre tett ajánlatot, és januárban azt mondta Tucker Carlsonnak adott interjújában, hogy nyitott a párbeszédre. A Reuters szerint orosz tisztviselők is puhatolóztak az amerikai kormánynál, eddig hiába.
Az álláspontok továbbra is igen távoliak: az ukránok a „mindent vissza” elv alapján a 2014-ben annektált területeket is visszakövetelik, valamint háborús jóvátételt Moszkvától, amire az oroszok nem hajlandóak, sőt, ők Ukrajna lefegyverzését követelik, az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozási próbálkozások lefújásával egyetemben.
Ugyanakkor Európában is akadnak a tárgyalás szükségességét elismerő hangok a Politico szerint; idézik a közép-európaiak érzékenységét emlegető tisztviselőt, aki szerint ugyanakkor realistának kell lenni,
eljön az az idő, amikor „el kell kezdenünk beszélni a békéről, akár területek feladásáról is”.