Charles Michel szerint Oroszország nem áll meg Ukrajnánál, úgyhogy elő kell venni az európai pénztárcákat.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
***
Publicisztikát írt az Euractivnak Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Írásában visszaemlékszik, milyen volt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívta a háború kitörtét követően: „Bombák zúdulnak ránk, ez teljes mértékű invázió”. Michel azt írja, abban a pillanatban tudta, hogy „a teljes második világháború utáni biztonsági berendezkedés örökre megváltozott”, és ehhez az EU-nak is gyorsan adaptálódnia kell.
Büszkén meséli, hogy a háború kitörése után órákkal már összegyűltek Brüsszelben az európai vezetők, és „nem volt szükség közöttünk szavakra, a tettek azok voltak, amikre szükség volt”, olyan pillanat ez az EU történetében, amelyet „mindannyian örökre emlékezetünkbe vésünk”,
mert azon a rendkívüli csúcstalálkozón született meg „a geopolitikai EU”.
Emlékeztet: „A Kremlt nem érdekli népe jóléte, az ország prosperitása, vagy a régió békéje”. Eközben „Ukrajna és népe ellenálltak, visszavettek megszállt területeket, kiűzték az orosz haditengerészetet a Fekete-tengerről, és súlyos veszteségeket okoztak az orosz erőknek.”
Michel úgy látja, immáron világos, hogy
Oroszország nem fog megállni Ukrajnában, ahogy tíz éve sem állt meg a Krímnél”.
Ehelyett folytatja a destabilizációt Moldovában, Grúziában, a Kaukázus déli részén, a Nyugat-Balkánon és Afrikában. „Ha nem találjuk el az EU válaszát, és nem adunk Ukrajnának elég támogatást Oroszország megállításához, mi leszünk a következők” – írja az Európai Tanács elnöke.
Ezért azt követeli: legyünk „védelemre készek”, és „váltsunk hadigazdaság-üzemmódra”, mert „többé nem számíthatunk másokra, és nem lehetünk kiszolgáltatva választási eredményeknek Amerikában vagy máshol”. Ezért tehát „erősítenünk kell katonai képességeinket úgy Ukrajna, mint Európa számára, azért, hogy megvédhessük a demokratikus világot.” Úgy látja:
Beszélnünk kell nem csak a diplomácia nyelvét, de a hatalom nyelvét is.”
Michel írt a pénzről is. Azt mondja, hogy míg Oroszország GDP-je 6 százalékát költi védelemre idén, az EU átlagban még mindig kevesebbet, mint a 2 százalékos GDP-arányos NATO-előírás. Ezért „prioritássá kell tennünk Ukrajnát, és többet kell költenünk okosabban, kevésbé töredezett módon”. Azaz: „arra kell használnunk az európai költségvetést, hogy katonai felszerelést vegyünk Ukrajnának”, emellett
használjuk fel Oroszország lefoglalt vagyonának extraprofitját is arra, hogy fegyvereket vásároljunk Ukrajnának” – szólít fel Michel.
Leszögezte: „a biztonságba való befektetés drága, de nélkülük nem tudjuk növelni védelmi ipari kapacitásunkat”. „Ha békét akarunk, készüljünk a háborúra” – zárta sorait a belga politikus.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Kérdés, hogy mi részt akarunk-e venni ebben?
Sokan hittel mentek, mások a zsebüket tömték volna, de a valóság mindenkit arcul csapott. A biztonságpolitikai szakértő elárulta, kik azok a külföldiek, akik ténylegesen hasznára vannak Kijevnek, és kik okoztak több kárt, mint hasznot.
Európai politikusok bírálják Volodimir Zelenszkij kijelentéseit, miközben Ukrajna tovább kapja a pénzt, az oroszok pedig megcélozták a magyar fővárost.
Az elnök úgy látja, hogy Irán katonai képességei súlyosan meggyengültek.
A Fidesz frakcióvezetője egy lakossági fórumon beszélt arról, hogy március 15-én egy ukrán cégen keresztül finanszírozzák Magyar Péterék szimpatizánsaik buszoztatását.
Zelenszkij diplomáciai hazárdjátékot űz: ezzel a lépéssel igyekszik Trump és az arab országok kedvében járni.
Oltári hazugságot terjeszt a Facebook-oldalán.
Többkulcsos adó, magasabb szja és ismerős baloldali szereplők: a Tisza körül egyre markánsabban rajzolódik ki egy régi recept.
