Erre a célra vonnák el Európa GDP-jének egy bizonyos százalékát, és úgy látják, nem is drága.
Nyitókép: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images
Ukrajnának nincs oka aggodalomra: megérkezett Észtország, és hozott magával tervet. Kusti Salm, az észt védelmi minisztérium állandó titkára az Euractivnak nyilatkozva elmondta: évi százhúszmilliárd euró hadisegély „az a nagyjábóli összeg, aminek elégnek kell lennie ahhoz, hogy Ukrajna megnyerhesse a háborút”.
(Jelenlegi árfolyamon ez 47,5 ezer milliárd forint, Magyarország teljes éves gazdasági össztermékének nagyjából kétharmada, és 15 százalékkal több, mint a magyar költségvetés összes kiadása 2024-ben.)
Salm azt javasolta, hogy ezt az összeget legalább részben EU-s közös hitelfelvételből biztosítsák Ukrajna számára a pénzpiacokról, ahogy az a helyreállítási alap és az idei évben megszavazott ötvenmilliárd eurós segély esetében is történt. Az észt politikának az Euractiv szerint hónapok óta határozott álláspontja, hogy ahhoz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, elég, ha a nyugati szövetségesek GDP-jük 0,25 százalékát minden évben Ukrajna katonai segélyezésére fordítják. Ez körülbelül a fenti összegnek felelne meg az észt számítások szerint. „Ezzel a pénzzel 2025-re Ukrajna eljuthat arra a pontra, hogy kifáraszthatja Oroszországot” – állítja Salm.
Az azonban szerinte nem maradhat így, hogy jelenleg a nyugati szövetségesek feleannyit költenek csak a háborúra, mint Oroszország.
Salm tudatában van annak, hogy „bizonyos országok azt mondták, hogy ez így nem megfizethető”, de épp ezért hangsúlyozzák a közös kötvénykibocsátás lehetőségét: nem kellene a tagállami költségvetésekből kifizetni ezt a horribilis összeget, ha az Európai Bizottság egyszerűen felveszi hitelként a tagállamok nevében. Az Euractiv információi szerint a téma már a következő EU-csúcs napirendjére is felkerülhet, mivel az ötletet támogatják az észteken kívül a belgák és a franciák, valamint Chalres Michel EU-elnök is.
Gyorsan gyűlnek a támogatók”
– mondta az Euractivnak Salm, nyugtázva, hogy a hitelfelvételt tartalmazó forgatókönyv
láthatóan sokkal vonzóbb, mint találni 120 milliárd eurót a nemzeti költségvetéseinkben”.
Ha azonban valaki így is sokallná az összeget, annak az észt köztisztviselő megnyugtató válasszal szolgál: „Úgy hangzik ez, mintha nagy összeg lenne, de ez így is egy nagyságrenddel kisebb, mint a potenciális kockázat.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A hatóságok csak késve rakták össze a mozaikokat.
Az egyik legnagyobb tehetség Pep Guardiola csapatához csatlakozik.
