A helyzet egyre súlyosabb: már stratégiai kulcshelyekről is a frontra küldik az ukránokat – a szakértők aggódni kezdtek
A légvédelem miatt aggódnak a szakértők.
Erre a célra vonnák el Európa GDP-jének egy bizonyos százalékát, és úgy látják, nem is drága.
Nyitókép: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images
Ukrajnának nincs oka aggodalomra: megérkezett Észtország, és hozott magával tervet. Kusti Salm, az észt védelmi minisztérium állandó titkára az Euractivnak nyilatkozva elmondta: évi százhúszmilliárd euró hadisegély „az a nagyjábóli összeg, aminek elégnek kell lennie ahhoz, hogy Ukrajna megnyerhesse a háborút”.
(Jelenlegi árfolyamon ez 47,5 ezer milliárd forint, Magyarország teljes éves gazdasági össztermékének nagyjából kétharmada, és 15 százalékkal több, mint a magyar költségvetés összes kiadása 2024-ben.)
Salm azt javasolta, hogy ezt az összeget legalább részben EU-s közös hitelfelvételből biztosítsák Ukrajna számára a pénzpiacokról, ahogy az a helyreállítási alap és az idei évben megszavazott ötvenmilliárd eurós segély esetében is történt. Az észt politikának az Euractiv szerint hónapok óta határozott álláspontja, hogy ahhoz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, elég, ha a nyugati szövetségesek GDP-jük 0,25 százalékát minden évben Ukrajna katonai segélyezésére fordítják. Ez körülbelül a fenti összegnek felelne meg az észt számítások szerint. „Ezzel a pénzzel 2025-re Ukrajna eljuthat arra a pontra, hogy kifáraszthatja Oroszországot” – állítja Salm.
Az azonban szerinte nem maradhat így, hogy jelenleg a nyugati szövetségesek feleannyit költenek csak a háborúra, mint Oroszország.
Salm tudatában van annak, hogy „bizonyos országok azt mondták, hogy ez így nem megfizethető”, de épp ezért hangsúlyozzák a közös kötvénykibocsátás lehetőségét: nem kellene a tagállami költségvetésekből kifizetni ezt a horribilis összeget, ha az Európai Bizottság egyszerűen felveszi hitelként a tagállamok nevében. Az Euractiv információi szerint a téma már a következő EU-csúcs napirendjére is felkerülhet, mivel az ötletet támogatják az észteken kívül a belgák és a franciák, valamint Chalres Michel EU-elnök is.
Gyorsan gyűlnek a támogatók”
– mondta az Euractivnak Salm, nyugtázva, hogy a hitelfelvételt tartalmazó forgatókönyv
láthatóan sokkal vonzóbb, mint találni 120 milliárd eurót a nemzeti költségvetéseinkben”.
Ha azonban valaki így is sokallná az összeget, annak az észt köztisztviselő megnyugtató válasszal szolgál: „Úgy hangzik ez, mintha nagy összeg lenne, de ez így is egy nagyságrenddel kisebb, mint a potenciális kockázat.”