Alkotmányos és kormányválság állt be Bulgáriában

Nyitókép: Marija Gabrielt bízza meg kormányalakítással Rumen Radev bolgár elnök 2024. március 19-én  /  forrás: Borislav Troshev / Anadolu via AFP

---

Nemcsak kormányválság van Bulgáriában, de maga az alkotmányos rendszer működése is veszélybe került, hiszen a bolgár elnök a hatályos rendelkezések szerint még ügyvivő kormányfőt sem tud kinevezni, 

A március 5-én lemondott Nyikolaj Denkov miniszterelnök távozása előtt még végrehajtott egy alkotmánymódosítást, amely kimondja: az államfő kormányválság idején nem jelölhet ki saját tetszése szerint egy ügyvivő kormányfőt, hanem azok személyét – kilenc közjogi méltóságot – maga az alkotmány határozza meg.

Ezek: a parlament elnöke, a jegybankelnök és helyettesei, az ombudsman és helyettese, illetve a számvevőszék vezetője és helyettesei. A módosítás igazi célja az Euractiv szerint az volt, hogy Denkov borsot törjön Rumen Radev államfő orra alá, vagyis keresztülhúzza számításait, s egy ilyen rendkívüli helyzetben ne tudjon olyan miniszterelnököt kinevezni, akit a lap szerint bábként használhat (több ügyvivő kormányfő az embere volt eddig).

De talán még Denkov sem sejthette, hogy 

Kormánystaféták a váltófutásban

A köztársasági elnök március elején először a jobbközép GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) párt vezetőjét, Marija Gabriel bízta meg kormányalakítással, de mivel nem sikerült koalíciót formálni, visszaadta mandátumát, amelyet az államfő így a héten a Folytatjuk a változást – Demokratikus Bulgária (PP-DB) nevű pártszövetégnek adta - de ők sem tudtak ezzel élni. Radev elnök csütörtökön úgy döntött, hogy az ITN pártnak adja a lehetőséget, de ők azonnal jelezték, hogy nem élnek vele.

az elnök elkezdte a tárgyalásokat az alaptörvény által kijelölt lehetséges ügyvivő miniszterelnök-jelöltekkel.

Nincs vállalkozó jelölt

Még mielőtt a köztársasági elnök lépett volna, a Bolgár Nemzeti Bank elnöke, Dimitar Radev jelezte: hiba lenne a jegybankot bevonni a politikai folyamatokba, ezzel demonstrálva, hogy ő és helyettesei visszautasítják a jelölést.

Bojko Boriszov volt kormányfő, a GERB vezetője ezt követően felszólította az elnököt, hogy a parlamenti elnököt és a Számvevőszék vezetőjét ne nevezze ki, ugyanis mindketten a GERB politikai kinevezettjei, 

Az államfő figyelme ekképp azonnal a közismerten a pártpolitika fölött álló ombudsman, Diana Kovacseva személyére fordult, ugyanakkor ő április 17-én távozik posztjáról, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja munkáját - helyettese pedig előremenekült: szerdán lemondott tisztségéről.

Az utolsó lehetőség Gorica Grancsarova-Kozsareva, a Számvevőszék elnökhelyettese lett volna, de megválasztását alkotmányjogászok összeférhetetlennek nevezték: a hölgyet a második Boriszov-kormány alatt nevezték ki, így ha ő lenne az ügyvivő kormányfő, akkor munkáját a Számvevőszék vezetőjeként egy szintén Boriszov-kinevezett politikus-tisztségviselő ellenőrizné.

Az alkotmányos patthelyzetet a június 9-i EP-választással egy időben megrendezendő előrehozott parlamenti választás oldhatja meg.

--