De nem veheti el tőlem semmilyen piszkos politikai játszmázás a krakkói vonatot, a Báthory expresszt, a végeláthatatlan stoppolásokat.
1980 nyarát Gdanskban. A korlátozott szabadság mámorát. A barátokat, a barátnőket, a kultúrát. Wajdát, Namyslowskit, Mrozeket. És sorolhatnám napestig, vissza Chopinig, hogy még mit és kiket nem.
Még akkor sem, ha ez a küldött és fogott embernek tűnő Tusk azon fáradozik, hogy szétverje az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb ötletét, a V4-eket. Még akkor sem, ha
a momentán külügyminiszter Sikorski, aki Macronnál is macronabbá változott reggelre bogár helyett,
oda delirál, hogy a NATO katonáinak Ukrajnába történő áthelyezése nem elképzelhetetlen. Pedig ezzel a fröcsögéssel nagy a baj, és kikívánkozik az emberből óhatatlanul mintegy, hogy édesanyátokkal szórakozzatok, ne az unokáim életével, amíg még kislányos a hangom.”