Az ukrán elnök szerint az a legfontosabb, hogy szövetségesei további fegyvereket, légvédelmi eszközöket küldjenek Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián további fegyvertámogatást kért szövetségeseitől, miközben az ugyanaznap felszólaló NATO-főtitkár azt mondta, hogy „gondok vannak” a katonai szervezet fegyverkészleteivel, és fel kell pörgetni a fegyvergyártást. Az ukrán elnök köszönetet mondott szövetségeseinek az eddigi segítségért, és további támogatást kért, egyben arra buzdította őket, hogy vessenek véget a „mesterséges” fegyverhiánynak, amely „az orosz haderőnek fölényt biztosít a harcmezőn”. Az ukrán elnök azután beszélt erről, hogy szombat hajnalban az ukrán hadsereg bejelentette,
kivonul az oroszok által négy hónapja ostromlott Donyec megyei Avgyijivkából, amiben szerepet játszott a lőszerhiány is.
Zelenszkij a müncheni konferencián úgy fogalmazott, hogy „sajnálatos módon Ukrajnát mesterséges fegyverhiányban tartják, ami különösen a tüzérség és a nagy hatótávolságú képességek területén jelentkezik”. Zelenszkij szerint a közvetlen ok, amiért el kellett hagyni Avgyijivkát, az volt, hogy elkerüljék az ukrán hadsereg bekerítését.
Ez helyes, teljesen észszerű döntés volt – tette hozzá, és kijelentette: most az a legfontosabb, hogy szövetségesei további fegyvereket, légvédelmi eszközöket küldjenek Ukrajnának. Olaf Scholz német kancellár a konferencián előzőleg kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Németország fog-e szállítani nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Kijevnek. Az ukrán elnök erre reagálva azt mondta, hogy az ukrán tüzérség hatótávolsága 20 kilométer, míg az oroszoké 40, „ez a válaszunk”.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a konferencián egyebek között arról beszélt, hogy „nyilvánvaló gondok” vannak a NATO fegyverkészleteivel.
Rámutatott: a NATO a világ legerősebb katonai szervezete, a világ katonai erejének körülbelül a felét képviseli, erősebb, mint Oroszország. Ugyanakkor az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy a harci műveletek fenntartásához pótalkatrészekre, karbantartásra és lőszerre van szükség. „Az ukrajnai háború kezdete óta pedig jócskán feléltük tartalékainkat, ezek most alacsonyak, ezért sürgősen növeljük a termelést” – mondta.
Jens Stoltenberg rámutatott arra, hogy a NATO nem lát semmilyen közvetlen katonai fenyegetést tagországaira nézve. A szervezet főtitkára ezt a NATO katonai erejével indokolta. Hangsúlyozta: „A világ egyre veszélyesebb, de a NATO is egyre erősebb”.
(MTI)
Nyitókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Kamala Harris amerikai alelnök (j) a 60. müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében tartott kétoldalú találkozóján a müncheni Bayerischer Hof szállodában 2024. február 17-én. MTI/AP/AFP pool/Tobias Schwarz
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
Az amerikai hadiipar is jól jár: minden eszközt ők gyárthatnak le.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
A baloldali többség megint eldöntötte, mit szabad és mit nem.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
A világ legboldogtalanabb országát könnyű kitalálni, de vannak meglepő nevek a listán.
A baloldali nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás veheti meg a patinás kispesti futballcsapatot.
