Mértékadó brit lap: Zelenszkijnek valószínűleg meg kell alkudnia Putyinnal – és ezt már ő is tudja
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Vukics Ferenc szerint az USA és Oroszország, de más nagyhatalmak is megpróbálják az akaratukat rákényszeríteni a kisebb országokra.
A nagyhatalmak nem csak katonai erővel próbálnak érvényt szerezni akaratuknak, hanem sokszor titkosszolgálati módszereket is bevetnek. Amerika és Oroszország, de más nagyhatalmak is megpróbálják akaratukat rákényszeríteni kisebb országokra.
Magyarország több fronton is támadás alatt áll.
De vajon egyedülálló az, hogy Biden és az amerikai balos kormányzat ennyire támogatja a magyar baloldalt? Mi az USA nemzetbiztonsági stratégiája? Az oroszok hol avatkoztak be? Miért avatkozik be más országok belügyeibe Putyin és Biden? – ezekre a kérdésekre kereste a választ a Specialista legújabb adásában Vukics Ferenc, alezredes, katonai szakértő.
2024 elején az USA két magyar NGO-val közösen közzétett egy médiatámogatási programot, amelynek kapcsán felmerül a kérdés: vajon mi az üzenete annak, ha nem burkoltan érkezik támogatás egy másik ország médiájába és politikájába, hanem nyíltan.
Vukics Ferenc szerint aki amennyire erős, annak mértékében képes uralni a környezetét.
Ez az USA tekintetében például azt jelenti, hogy diplomáciai, információs, katonai és gazdasági tényezőkön keresztül megpróbál befolyást gyakorolni, és a hatalmát kiterjeszteni a számára fontos térségekre, illetve próbálja biztosítani, hogy az amerikai jóléthez szükséges nyersanyagokra és energiaforrásokra rá tudja tenni a kezét.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia a következőképpen épül fel: először érkezik egy diplomáciai elrettentés – például néhány embert kitiltanak az USÁ-ból az adott ország vezetői közül – , majd folyamatosan haladnak tovább. A katonai „kártya” akkor kerül elő, amikor már úgy gondolják, nincs más megoldás. A kettő közötti szakaszban még rengeteg lépcsőfok van:
titkosszolgálati beavatkozásoktól kezdve az adott országban lévő politikai vagy civil szervezetek befolyásolásáig.
A szakértő szerint utóbbit az USA nagyon célzottan csinálja. Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia úgy rendelkezik, hogy ezeket a feladatokat a nagykövetségeknek kell tudni koordinálni, ugyanis nekik kell ismerniük a belső viszonyokat.
„Az USA abban bízik, hogy ahová demokráciát tud juttatni, ott az érdekei könnyebben érvényesülnek” – magyarázza Vukics, majd hozzáteszi, 22 ilyen vizsgált kísérletből azonban eddig csupán három lett eredményes. „A megfigyelések szerint az ilyen – például titkosszolgálati beavatkozások következtében létrehozott – rendszerváltozásokat sokszor polgárháborús állapotok követik. Azaz a demokráciaszint csökkent, annak ellenére, hogy demokráciát szerettek volna importálni” – szögezi le.
A szakértő rávilágít: azonban sok esetben – például Dél-Amerikában vagy az Öböl-államokban is – előfordul az is, hogy katonai diktatúrákat támogatnak, mert az jobban megfelelt az érdekeiknek.
„Itt, hazánkban ezek a szervezetek megpróbálják bebizonyítani, hogy átlátják a magyar folyamatokat, és tudják, mit kellene csinálni, és ha sikerülne meggyőzniük az USÁ-t, hogy még több és több támogatást és segítséget adjon a hatalomra jutásukhoz,
akkor ők cserébe megpróbálják majd úgy képviselni az USA érdekeit, ahogy az nekik megfelel”
– fogalmaz Vukics, aki szerint azonban ezek a szereplők gyakran túlértékelik saját magukat.
A szakértő Ukrajna és Spanyolország példáját említi, ahol szintén tetten érhető az amerikai befolyásolás, akár titkosszolgálati szereplőkön, akár kormánytagokon keresztül. De azt is hozzáteszi, hogy Oroszország sem jobb ennél, hiszen pont ugyanúgy alkalmazza ezeket az eszközöket – legutóbb például Montenegró vagy a Moldova esetében, ahol megpróbálta megakadályozni a nyugati közeledést – de ugyanúgy ott voltak Ukrajnában, Maliban és Szudánban is.
„Mindenki próbálkozik, az a nehéz, amikor több irányból is érkezik befolyásolási kísérlet” – mondja Vukics, hiszen az az adott társadalom szakadásához vezet. A szakértő szerint abban az esetben, ha csak két irányból érkezik kísérlet, még könnyebben kezelhető a helyzet, de ha több irányból, az veszélyesebb.
Magyarország esetében sajnos több irányból érkezik befolyásolási kísérlet,
hiszen van egy amerikai irány, de az oroszok és a törökök is szeretnék érvényesíteni az érdekeiket a térségben, ezen kívül pedig van egy önálló német gondolat és egy brüsszeli elképzelés is arról, hogy merre haladjunk” – magyarázza.
A szakértő szerint az európai kormányzatok esetében az látszik, hogy az amerikai befolyás már nagyon régóta érvényesül. Úgy véli, mi – kis országként – hamar megtanultuk, hogy a nemzetközi jog sok esetben nem nekünk dolgozik, és a történelem igazsága nem mindig a mi igazságunk.
Azonban vannak nagyobb országok, akik most tanulják, hogy esetleg feláldozhatóvá is válhatnak.
„Sajnos az látszik, hogy az Európai Uniónak sincs nagyon mozgástere, a kisebb államoknak pedig csupán annyi mozgástere van, amekkora társadalmi támogatottságot fel tudnak mutatni” – fejti ki Vukics, aki szerint abban az esetben – ha kicsi is az ország, de az adott kormányzó erőnek nagy a támogatottsága – megnő a lehetősége annak, hogy valamiképpen tudjon lavírozni a nehéz események és történések között.
A szakértő kiemeli: Az USA Európában is mindent megtesz, hogy ellenőrizze a folyamatokat, és az európai országok azokat az intézkedéseket tegyék meg, amelyek nekik kedvezőek. Példaként említi, hogy sikeresen leválasztották az Uniót az orosz erőforrásokról, illetve sikerült rávenniük minden országot, hogy LNG-terminálokat építsenek.
„Most azonban, amikor azt látjuk, hogy a nemét társadalom valamit próbál lépni a maga megmentésének irányába, egyesek azonnal a náci Németország magára találását látják ebben, és tüntetések indulnak” – mondja Vukics, aki úgy véli, mivel az európai érdek nem lett világosan meghatározva, most a tagországok megpróbálják a saját érdekeiket érvényesíteni.
Nyitókép: Patrióta