Az ide költöző németeknek szimpatikus, hogy nálunk nincs migráció, odahaza pedig könnyen előre törhet az AfD. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója nyilatkozott lapunknak új könyve kapcsán.
Könyvének címe „Magyarország más”. Néha még a polgári gondolkodású németek is meglepődnek egyes magyar álláspontokon. Mitől más Magyarország, hogyan magyarázza el?
A könyv gyakorlatilag összefoglalja az utolsó kettő-három év legfontosabb tanulmányait, amit a Magyar-Német Intézet keretében írtam. Az egyik visiting fellow-nk, Frank Lothar Kroll professzor biztatására összegyűjtve könyvként adtuk ezeket most ki, ugyanis ő úgy látta, hogy túl értékesek a cikkek ahhoz, hogy csak valahol online jelenjenek meg, érdemes ezeket a tanulmányokat valahol összefoglalni, rendezni, tudományosan szerkeszteni, lábjegyzetekkel ellátni, könyv formájában egy nagyobb publikumnak kiadni. A könyv Németországban is elérhető, nem csak a magyar könyvtárakban és könyvkereskedésekben.
A cím: Magyarország más. Miért is más Magyarország? Más mint egyébként gondolná sok ember, más mint ahogyan a németek „úgy maguknak elrendezték”, ugyanis fejükben sokan úgy rendezték el, hogy Magyarországon borzalmas viszonyok vannak, de ez nem így van. És Magyarország más, mint miképp a német média írja. A németek elsősorban a magyar nyelv sajátossága miatt nyilván csak a médiából tudnak tájékozódni, és a média Németországban olyan, amilyen.
Én azt szoktam mondani, hogy a Magyarországról szóló viták sokkal többet elárulnak Németországról és a német közállapotokról, mint Magyarországról.
Ugyanis ők úgy reflektálnak a magyarországi eseményekre, ahogyan ezt ők betanulták, és ahogyan azt a politikai kontextusukban, szocializációjukban és környezetükben valamilyen módon bekódolták. Nem kritizálni akarom őket, mert a kioktatás sose előremutató dolog, hanem arra fektetném a hangsúlyt, hogy meg kell érteni, hogy egy másik ország, annak a politikai közössége hogyan gondolkodik, milyen feltételekből indul ki, milyen keretrendszerei vannak. Lényeges, hogy ezeket valamilyen módon próbálja a másik fél is megérteni.
Említette a negatív sajtóvisszhangot. Milyen híreket kapnak a németek hazánkról?
Nemrég a Nézőpont Intézetnek volt egy felmérése mely kimutatta, hogy gyakorlatilag
a Magyarországról szóló német sajtómegjelenések 87%-a negatív hangvételű.
Engem csak az lep meg, hogy ez arány nem sokkal nagyobb. A német sajtóban, főleg a közszolgálati médiában nemrég megkérdezték a fiatal munkatársakat, hogy milyen a pártpreferenciájuk, és a baloldal és zöldpárt együttesek 90%-on állnak, a CDU-sok 2%-on állnak.
Nincsen semmilyen rezonanciája a magyarországi konzervatív politikának, és többségében negatív cikkeket írnak róla. Ilyen média- és politikakörnyezetben, ahol általában a diskurzusok elkerülése, a félelem, a kontaktbűn dominál, nehéz a magyar polgári oldalnak nemzetközileg lépni, mert rossz dolgokat sütnek ránk, amik a saját politikai gondolkodásukba van kódolva. Nehéz így mozogni, de az a dolgunk, hogy megszólítsunk németeket, döntéshozókat, és valamilyen módon Magyarországra hozzuk őket, megmutassuk nekik, hogy nem így van az, ahogyan a sajtó írja. Írásokat publikálunk, tanulmányokat készítünk, tényszerű összeállításokat a választási rendszertől kezdve a kisebbségi politikán át a szociálpolitikáig, német nyelven. Jó pár tanulmány ebben a könyvben összegzésre került. Aki idejön és lehetőségünk adódik egy nyugodt körülmények közötti zajló beszélgetésre, akár csak fél órát foglalkozik Magyarországgal, már teljesen más képet kap, pozitív meglepetések érik.
Mostanság rossz hírek jönnek a német gazdaságról. Mi a jó Magyarországnak? Egy szegény, megosztott Németország, vagy egy erős, magabiztos Németország?
Kárörömnek nincs helye.
Túl sok szállal függünk nem csak gazdaságilag, de civilizációs, kulturális és közgondolkodás szempontjából is Németországtól.
Mi mindig valahogy a német világ hozzátartozói voltunk. Átvitt értelemben távoli rokonok ők, akikkel mindig valamilyen kapcsolatot tartottunk, s a német kultúra, nyelv, civilizációs tér hatása a régiónkra nézve évszázados történés. Nem lehet hazánk közömbös azzal szemben, hogy Németországban mi történik. A német gazdaság strukturális problémái nem tegnap keletkeztek, régóta vannak: léteznek általános gondok, mint a munkaerőhiány, az ellátási láncok gondjai, ezek globális európai problémák is. Más problémák az előző kormányzati ciklusokra vezethetőek vissza, ezek strukturális problémák, az infrastruktúra elhanyagolása, a digitalizáció nem kellő kiépítése.
De vannak olyan kérdéskörök is bőven, amelyek a mostani kormány hibái, például a fűtési törvény. Utóbbi előírja, hogy 2024-től az újonnan épült épületekben a fűtési rendszer fogyasztásának legalább 65%-ban megújuló energia forrásokból kell származnia, ez a gyakorlatban szinte kizárólagosan a hőszivattyús megoldást jelenti. A tervezetet eredetileg úgy szánták a zöldek, hogy a régi házakat is át kell szerelni, de ez olyan ellenállást váltott ki, hogy visszavonulót fújtak. De ez is egy érvágás, nagyon nehéz lesz mostantól új épületet építeni, noha ezek eddig is drágák voltak. A német társadalom jólétére ez hatással van, ráadáaul a lakosság 60%-a bérlakásban él, a bérek amúgy is drágák, és sok német nem tudja megengedni a lakbért, Spanyolországra, vagy épp Magyarországra költöznek. És számos probléma persze a mostani kormányzás gazdaságellenes kormányzásából fakad. Bár a liberálisok is kormánytagok, de sokat nem tudtak tenni a kormány gazdaságellenes politikája ellen, amelyet a Robert Habeck volt zöld pártelnök által vezetett gazdasági tárca vezet.
Mit kell tudni a Magyarországra való német bevándorlásról?
A Magyarországra történő német vagy nyugati bevándorlásnak több mozgatórugója van. Szedjük ezeket három csoportra! Az első az anyagi motiváció. Ez nem azt jelenti, hogy olyan csodásan lehet itt megélni a német nyugdíjból, hanem azt, hogy
a nyugati országokban alapvetően bérlői társadalmak vannak,
az emberek bérlik a lakásukat, és annyira drágultak a bérlemények, illetve annyira megnőtt az energiaköltség, hogy gyakran egy idősebb német nem tudja megengedni magának a lakbért, és annyi pénze sincsen, hogy ingatlant vásároljon, és persze hitelt sem kap. De annyi pénze van, amennyiből egy vidéki magyar házat megvehet. Ez a tendencia persze a hollandokra és másokra is érvényes.
Mi a második?
A közbiztonság is fontos.
Magyarország Európa egyik legbizontságosabb országa,
és míg nyugaton egyre inkább nő a bűnelkövetések száma, addig idehaza rapid módon csökkent a bűnesetek száma az utóbbi években. Ez európai összehasonlításban is kiemelkedően jó adat. Ez összefügg azzal, hogy kisebb a migráció, gyakorlatilag nincsen más kultúrkörökből történő bevándorlás Magyarországra. Németországban a rossz közbiztonsági állapotokért a tömeges és nem megfelelően ellenőrzött migráció is felelőssé tehető. Magyarország esetében lényegében nem beszélhetünk ilyenfajta migrációról, mindez sokaknak szimpatikus.
És a harmadik?
A harmadik szubjektív dolog, azonban sok némettel beszélgetve rendre előkerül ez a kérdés.
Magyarországon egy kicsit úgy látják, hogy boldog gyerekkorukat találták meg újra.
Ez egy olyan ország, ahol tiszteletben tartják az idősöket, udvariasak az emberek, kedvesen bánnak velük, élhető viszonyok vannak, jó az étel, az éghajlat, jó a kulturális kínálat, biztonságban lehet élni, a gyerekek játszhatnak az utcán például vidéken. Ez Németországban ma már annyira nincsen meg. Szubjektív módon a boldog gyerekkorukat látják itt az ötvenes-hatvanas korosztály tagjai, akik ide jönnek.
Fiatalok nem jönnek?
Ők is jönnek, de nem akkora mértékben, ugyanis az általam nevesített lakásbérlési probléma főleg ott jelentkezik, ahol kisebb nyugdíjakból kell megélni, tehát nem a nagyon gazdagok jönnek. De fiatalok is vannak, a Budapester Zeitungban van egy széria, ahol bemutatják az ide költöző fiatalokat, és már jó sok középkorú is van, és bár nehéz nekik megtanulni magyarul, de még mindig jobban járnak, ha egy magyar iskolában a gyerekük megtanul magyarul, mintha egy olyan német iskolába járnak, ahol rengeteg gyerek nem beszél németül és
a muszlim fiatalok nem tisztelik a tanáraikat, leköpik őket.
Sok német nem akarja ilyen iskolába küldeni a gyerekeiket.
Mennyire kell számítani az AfD előretörésére?
Szerintem az AfD-ből szövetségi szinten egyelőre nem lesz kormányzati tényező. Az AfD is úgy számol, hogy legkorábban 2029-ben tudnának szövetségi szinten beleszólni a kormányzásba. Az AfD tíz éve alakult, az euró megmentésére irányuló csomag ellen szólaltak fel. Merkel mondta, hogy a bailoutnak nincs alternatívája, és ők azt mondták, hogy van, és az mi vagyunk. Eredetileg liberális-konzervatív pártként indultak, de a párt egyre jobban jobbra tolódott, kiszorították a moderált alapítókat, és ma egy nagyon heterogén politikai formációt alkotnak: vannak szélsőséges antiszemiták és vannak nagyon mértékselt megnyilvánulások is, tehát egy nagyon vegyes pártról beszélünk. De sikeresen tudott témákat tematizálni, pl. a migráció oktatási, lakhatási, egészségügyi, vagy akár biztonsági kihívásait, hogy a fiskális kihívásokat ne is említsük.
Közel tíz éve ugyanazt mondja az AfD, hogy a migráció veszélyes, és ez az üzenet bevált.
Miben bizonyult helyesnek az üzenetük?
Amikor a Hamász-tamás után a migráns tömegek izraeli zászlókat éltettek a német utcákon, akkor a német többségi társadalom is rájött, hogy itt egy gond van, és az AfD végig ezt mondta, így ők hitelesek. A migrációs válság különösen rossz volt a rosszabbul kereső embereknek, ők versenyeznek az olcsó külföldi munkaerővel, az ő gyerekeik járnak olyan iskolákba, ahol a migránsok aránya magas. Egy gazdagabb embernek ez nem jelentett gondot, mert privát iskolába küldi a gyerekeit, és nem a migráns negyedekben lakos. A Covid-járvány is egy ilyen problémakört jelentett, a nagyvárosi értelmiségi mehet home office-ba, de egy kukás, ápoló vagy pincér nem. De fontos volt az utóbbi évek társadalmi krízise, az energiaválság, ezeknek is elsősorban a szegényebbek isszák meg a levét. Ezekre a témákra ment rá az AfD, keleten sikeresen szólítja meg az embereket, és karakánan kiáll a priorizált gender-kérdés mindenhatósága és a német közszolgálati média balra tolódása ellen, és ilyen értelemben a lakosság számára hitelesek. Hogy tudnak-e kormányozni, majd 2024 őszén kiderül. Brandenburgban, Thüringiában és Szászországban
tartományi választások lesznek szeptemberben, és az AfD 35-38%-on áll, valószínűleg az első helyen lesznek két tartományban,
míg Brandenburgban valószínűleg a szocialisták mögött a második helyen futnak majd be. A kérdés, hogy fennmarad-e a politikai karantén, vagy találnak modus vivendit a közös munkára. Most ez lesz a német politika nagy kérdése.
Amit ön leír, számomra egy végtelenül megosztott országnak hangzik.
Igen, ez teljes mértékben így van.
Németország egy politikailag megosztott ország.
Szerintem két forgatókönyv van. Az egyik, hogy tovább radikalizálódik az ellentét, és a CDU egyre inkább balra tolódik. Ennek vannak jelei. Ha keleten az a felállás lesz, hogy van egy jobboldali AfD, és van egy Balpárt vagy Sahra Wagenknecht pártja, és van a CDU, akkor a kormányzó pártok talán be sem jutnak a tartományi parlamentbe. Akkor lehet, hogy a CDU köré csoportosulnak a baloldali partok. Azaz a CDU-nak nem áll érdekében, hogy az AfD felé nyisson, hanem „tűzfalat” állítanak fel, és a baloldali szavazókra is rátehetik a kezüket keleten. Ezzel a szembenállás fokozódik. A másik forgatókönyv, hogy borul minden. Németország lassan, nehezen fordul, de ha borul, akkor csúnyát borul. Megtörténhet, hogy a CDU az AfD-vel együttműködik, és újra lesz egy baloldal és jobboldal közti felállás. A polgári oldalnak sok helyen szövetségi szinten is többsége van, Szászországban akár egy jobboldali kormány is lehetne. Lehet, hogy ezt a hosszú utat rövid időn belül járja be a német politika.
Végül hadd utaljak egy szóra, amit említett: kontaktbűn. Mi a sorsa azoknak a kutatóknak, akik elkövetik a „bűnt”, hogy a Magyar-Német Intézetbe jönnek?
Ez nehéz kérdés. Nyilván egy mainstream CDU-s politikus, aki még karriert akar, óvatosan lépked. Amíg a Fidesz benne volt az Európai Néppártban, fedezet volt. A Magyar-Német Intézet nem politikai szereplő, de alapvetően inkább polgári beállítottságú embereket hívunk ide, noha hívunk szocialistákat, liberálisokat is. De nagy múlttal kell rendelkeznie annak az embernek, aki mer ide jönni. Volt, hogy problémába került az, aki ide jött. Olyan is előfordult, hogy a vendégünk egy másik szereplését lemondták, mert ide jött.
Azt a hibát nem szabad elkövetni, hogy csak azzal működünk együtt, akik velünk is akarnak.
Ha Németországban valaki mindenben támogat minket, lehet, hogy csak látszólag a barátunk. Nagyon óvatosan lépkedünk, minden irányba nyitunk, nagyon sok emberrel igyekszünk beszélni, egyúttal olyan szaktekintélyeket próbálva meg elérni, akik szuverénen mozognak, akiket nem érdekli, ha támadásoknak vannak kitéve, mert már annyi mindent elértek a saját szakterületükön. Ezen személyek inkább a CDU jobbszárnyán vannak, de vannak olyan szocdemek, liberálisok is, akik szuverénen mozognak. Szerintem ha Németországban normalizálódnak a viszonyok, és a demokratikus pártok elkezdenek egymással beszélni, nekünk is könnyebb lesz a dolgunk.
Fotók: Földházi Árpád és Unsplash (német zászló)
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
A lengyel külügyminiszter szerint az ukrajnai háború agresszorával szemben keménynek kell lenni.
Másokat a koffeinmérgezés tart ébren éjjel, engem a német gazdaság horrorisztikus számai.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
