Az ukrajnai háború kitörése óta a magyar kormány változatlan jó kapcsolata Moszkvával különösen nyugtalanítja a nyugati államokat, bizalmatlanul tekintenek rá, mert az oroszok trójai falovának érzik – írja elemzésében az Euractiv.
Az uniós portál a csütörtöki EU-csúcs apropóján írt arról a tényezőről, amely a legtöbb fejtörést okozza a nyugat-európai diplomaták számára Magyarországgal kapcsolatban: ez pedig
Budapest megmagyarázhatatlan baráti viszonya Moszkvával.
Az Euractiv írása szerint Orbán Viktor az elmúlt két évben lassította az Oroszország elleni pénzügyi szankciók elfogadását, akadályozta az Ukrajna számára tervezett pénzügyi és katonai támogatások lebonyolítását, feltartóztatta Svédország NATO-csatlakozását és kétségbe vonta Ukrajna esélyeit a háború megnyerésére.
A portál értékelése szerint ezekkel a lépéseivel a magyar miniszterelnök elszigetelődött az uniós színtéren.
A cikk írói úgy vélik, Orbán három kormányzati cikluson át hadakozott Brüsszellel, és eközben egyre közelebb került Moszkvához, és amikor kitört az ukrajnai háború,
Magyarország lett a Nyugat szövetségének „leggyengébb láncszeme”.
Az EU és NATO egyes vezetői találkozóin néhány tagállam „kényelmetlenül” érzi magát, amikor a magyar kormányfő is jelen van, az oroszoktól tartó európai államok képviselői ilyen közegben már nem szívesen beszélik ki taktikai terveiket – közölték állítólagos uniós diplomaták az Euractiv-nak, hozzátéve: orosz kapcsolatai miatt Magyarország olyan lett az EU-ban, mint „elefánt a porcelánboltban”.
Sokan nem nézték jó szemmel Orbán októberi pekingi kézfogását és találkozóját Putyin elnökkel, azt az európai konszenzus megsértésének látták, az amerikai kormányzat emberei pedig ellenségesnek azt, hogy az ellenzékben lévő Donald Trumpot nevezte a béke garanciájának a magyar kormányfő.
Az Euractiv-nak nyilatkozó volt és nyugatra emigrált orosz diplomata, Borisz Bondarev szerint
Orbán a megfelelő európai szövetséges Putyin számára,
aki a jó viszonyt kihasználva időnként megpróbálkozhat azzal, hogy szívességre kérje Budapestet.
Egy másik, nyugállományba vonult, anonimitást kérő orosz diplomata úgy fogalmazott, Orbán nem akar feszültséget Washingtonnal és Brüsszellel, így soha sem lépi át a határt, de magatartásával erősíti a Kreml belföldi narratíváját, amelyet saját közönségnek ad el: az EU megosztott, és egyre többen értik Moszkva hangját.
Budapest nem Moszkva kiszolgáltatottja, inkább profitál csak az orosz kapcsolatból,
a magyar kormány helyezkedik, „kijátssza az orosz kártyát a Brüsszellel való tárgyalásai során”
– vélekedett egy harmadik orosz elemző a lapnak.
Az oroszellenes uniós szankciók féjó pontja Magyarország számára az energetika: a magyar gazdaság főleg az orosz energiahordozókra épül, az atomenergia-felhasználás pedig az orosz technológiára. Épp ezért Magyarország eddig sikeresen akadályozta meg az uniós egyezséget az orosz atomszektort sújtó uniós szankciókról – zárja az Euractiv elemzése.
--
Nyitókép: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója Pekingben 2023. október 17-én (forrás: Grigory SYSOYEV / POOL / AFP)
Gerald Knaus politikai elemző interjút adott Parászka Borókának és kifejtette, hogy szerinte Angela Merkel nem is hívta be a migránsokat, sőt azt suggalta, hogy minden Orbán Viktor hibája.
A miniszterelnök szerint „amit ma a brüsszeli Bizottság elnöke bejelent, azt a Tisza holnap a nyakunkra hozza”.
Gavra Gábor és Hont András kérdezte a miniszterelnököt gazdaságról, háborúról, a nemzeti konzultációról, Hatvanpusztáról, és a végrehajtó-maffiával kapcsolatos állításokról.
Ez a kétségbeesett kapkodás nagyon átlátszó volt. Péter nem fog neki örülni.
„Semmi sem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve” – üzente a miniszterelnök Kötcsén. Most kiderült, kiknek szólt az üzenet.
Szerda hajnalban orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe.
Gerald Knaus politikai elemző interjút adott Parászka Borókának és kifejtette, hogy szerinte Angela Merkel nem is hívta be a migránsokat, sőt azt suggalta, hogy minden Orbán Viktor hibája.
