Magyar kalandok a bibliai tájakon

Ammantól Haifáig – Hungarikumokkal a világ körül 7/7.

Írta: Kurucz Dániel
 

Külföldi ismerősöknek sem a ferihegyi taxisokkal vagy a belvárosi sleppel menőzik az ember, de azért Amman kitett magáért. Mindannyian tudjuk, hogy mennyire sokat jelent az első benyomás – egy ország, egy étterem, egy taxis, de még egy fél görögdinnye esetében is. Csűrhetnénk, csavarhatnánk a történteket, de röviden összefoglalva, csak az nem akart lehúzni, aki túl fáradt volt hozzá. Mintha egy nagy „NYUGATI VAGYOK” felirattal mászkáltunk volna a homlokunkon.

Az az igazság, ahová amerikai turista beteszi a lábát, és bárgyúságában egy dolcsis jattokat tömköd minden lukba, tenyérbe, tányérba, elrontja az országot, a turizmust, a mindent. Pedig nem volt ez mindig így. Érdekes módon a mérhetetlen mennyiségű turista és a térség szokatlanul nyugodt légköre nagy átlagban mégsem a kiegyensúlyozottságot, az élet igenlését hozza ki az emberekből, hanem a magyar kommentszekciók legalját.

„Ez sajnos igaz. Mi sokkal temperamentumosabbak vagyunk, mint a szaúdiak vagy a szírek. Ez néha rossz persze… de néha jó is. Nálunk még a királlyal is lehet viccelődni. Próbáld meg ezt Mekkában, levágják a karodat is. Talán ez a frusztráció a demokrácia és a béke velejárója.”

Ezt mondja Uber-sofőrünk, aki a fix ár ellenére is borravalót számolna fel – már csak mosolygunk a dolgon. Viszont milyen bölcsen megfogta a dolgok lényegét. A Jordán Hásimita Királyság a béke szigete a Közel-Keleten. Mindezt úgy, hogy az egyik legnagyobb menekült közösség is itt él – szírek, irakiak, palesztinok. A relatíve jól prosperáló gazdaságról meg nem is beszéltünk.

Kardiológus szerelem

Amíg elmélkedtünk a jordán receptúrán, belebotlottunk egy tündéri szerelmi történetbe, ami valamikor a ’80-as évek elején kezdődött Egerben, folytatódott Debrecenben, s ma Ammanban dübörög. Zuher Zeyadin és Gyimesi Ilona az egyik legtündéribb interjút adták nekünk a 7. évad alatt, így eszünk ágában sincs szpojlerezni. Ám azt mindenképpen el kell mondanunk: Zuher az élő példája annak, hogy tanult nyelvként is meg lehet tanulni a magyart akcentus és bármiféle gikszer nélkül.

„… nem mondom meg a nevét, de ma főorvos. Nos, a disznó szavakat tanította meg az elején, szinte csak és kizárólag. Így esett egyszer, hogy a szeminárium vezetőmet akaratomon kívül küldtem el az összes évfolyamtársam előtt a fenébe. Persze hamar kiderült, hogy nem én vagyok a hunyó.”

Így mesél Zuher a rögös út elejéről a Debreceni Egyetem orvosi karán. Hozzátéve, hogy neki szerencséje volt, hiszen azonnal el tudott Jordániában helyezkedni, amint visszatértek Magyarországról. Ám ma az egy főre jutó orvosok számában Jordánia a világ élmezőnyébe tartozik. A Guinness-rekordot is egy ammani utca tartja, ahol egyszerre a legtöbb orvos rendel a világon.

„… a kislányunk Budapesten él a családjával, a fiunk nem messze tőlünk Ammanban, de mi is vettünk magunknak egy lakást Egerben. Szeretünk hazajárni, és szerencsére eddig nem is volt annyira drága mulatság.”

Ilona szerényen, szabadkozva folytatja, hogy az ő „arabja” nem olyan jó, mint Zuher magyarja. Szerinte minden nyelven meg lehet tanulni gyakorlatilag akárhány évesen, ha az ember eléggé elszánt és erőlteti. Ha azonban az elején rögzülnek a nyelvtani hibák, az már nagyjából visszafordíthatatlannak számít.

Amman, Petra, Holt-tengeri káosz

Délnek, a nabateusok egykori fővárosába vettük az irányt. Ma már Jordániáról szinte mindenkinek Petra jut eszébe, de nem volt ez mindig így. Steven Spielberg ’89-ben „Az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag” című turisztikai mentőöv egy részét itt Petrában a különleges, sziklába vájt város és környékén forgatta le – megváltoztatva ezzel Jordánia GDP-jét. 

„Levert a Sós-völgyben tízezer edómi embert, Szelát pedig bevette ostrommal, és elnevezte azt Jokteélnek.” 2Kir 14,7

Szela héberül sziklát jelent, melynek ógörög megfelelője πέτρα, vagyis petra, így joggal gondolják tudósok, hogy a Bibliában említett Szela azonos lehet az általunk ismert Petrával. Ráadásul az 1985 óta az UNESCO kulturális világörökség részét képző város számára az ostrom fogalma sem lehet ismeretlen, hiszen az évezredek során nem csak a nabateusok tudhatták magukénak, hanem olyan nagyhatalmak is, mint a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom és az ókori Hellász. Erről mesél nekünk Omar, egy helyi beduin férfi, aki épp Joey nevű szamarát üldözte, amikor megismertük. 

– mondja büszkén a Petrától pár kilométerre felhúzott vadiúj városkára mutatva. Oda költöztette ki az „őslakosokat” a jordán kormány, de 35 család még ma is Petra romvárosában, barlangjaiban él; vállalva, hogy türelmes eltűrik az ide özönlő több millió turistát. 

A Jordán folyó országa viszonylag kopár, sziklás-sivatagos vidék, ahol ugyan egyik városból a másikba tartva helyenként tehéncsordák, birka- és kecskenyájak keresztezik utunkat, de a távolban szélerőművek magasodnak.

„Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.” Jn 1,28

Al-Magtasz, vagyis a hely, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézus Krisztust, a Jordán folyó partján fekszik. Az odavezető magaslati útról már látszik Izrael és a Jordán-árok. De nem siettünk annyira Izraelbe, hogy ne fért volna bele egy gyors megmártózás a folyóban. A jordániai rész tökéletes lezárásának terveztük ezt, azonban a vallás közbeszólt: szombatra minden figyelmeztetés nélkül lezárták az összes határátkelő-helyet. Sebaj, több is veszett Mohácsnál.

Izraelbe érkezve

Miután sikeresen átjutottunk a határon, rövid ideig megálltunk a Tiberius császárról elnevezett Tiberias városában. Érdekesség, hogy a várost a bibliai Heródes Antipász építtette császára tiszteletére. Ő nem az a Heródes, aki a betlehemi gyermekgyilkosságokat elrendelte Jézus születésekor, hanem aki mostohalánya, Szalómé kérésére lefejeztette Keresztelő Szent Jánost, és akihez Pilátus elküldte Jézust, miután ő nem találta bűnösnek. Galilea helytartójaként Heródes Antipász volt illetékes Jézus ügyében, aki először nagyon megörült a találkozásnak, mert csodát várt tőle, mint oly sokan, de Jézus szóra sem méltatta. Mérgében Heródes megalázta ezért és visszaküldte a feladónak, Pilátusnak, aki húsvétkor aztán a nép döntésére bízta, hogy őt menti-e fel, vagy a gyilkos Barabbást. Innen már senkinek sem kell segítség a történet felelevenítéséhez.

Tiberiasban gyorsan átvettük bérelt autónkat, a kikötőben lencsevégre kaptunk egy magyar zászlót, és robogtunk is tovább Cfát (Safed) városa felé, ahol már várt ránk a 92 éves Lustig Éva néni. 

A Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumát 1986-ban alapította a holokauszttúlélő Éva és néhai férje, József. Emlékmentés mellett fontos volt számukra, hogy mindenki megismerje a magyar zsidók történetét, ne csak a második-harmadik generáció tagjai, akik ráadásul már nem, vagy csak alig beszélik a magyart. És szerencsére jönnek is az emberek, olyanok is, akiknek még közvetett érintettségük sincs.

„Egy éjjel fölébredek, hogy halálos csönd van… Megint azt hittem, hogy már meghaltam”

Lustig Éva néni szívbe markoló történetét nem csak a helyszínen, hanem a szerkesztés során is több stábtag megkönnyezte. Őt és öccsét büszke magyar-zsidónak nevelték szüleik. Aztán jött a sárga csillag, és minden megváltozott. A gettóban már nem volt számukra elég hely, így egy budapesti lakásba kényszerültek – tömörültek – összesen kilencvenen. A kilencvenből csupán harmincan élték meg a felszabadításukat, amely egy szovjet katona formájában érkezett.

„Kimásztam a házból. Minden tele volt hóval. És akkor láttam, hogy az úton – nem a járdán – valaki közeledik fegyverrel, és láttam, hogy katona, de nem német katona. […] Egy kis tangóharmonika volt a nyakába akasztva […] és elkezdett játszani azon a harmonikán […] és az emberek hallották a zenét […] és körülvették.”

Názáreti Hungarikum

Cfát után Názáret felé vettük utunkat. A táj itt is nagyon hasonló, mint Jordániában, csupán egy leheletnyivel több a zöld. A városközpontban található az Angyali Üdvözlet bazilika, amely Szűz Mária barlanglakása fölé épült, ahol megjelent neki Gábriel arkangyal. A bazilika 1969-es elkészültére Kolozsváry Moldován István kolozsvári festőművész egy mozaikot készített, amely a latin Patrona Hungariae, vagyis Magyarország Patrónája, más néven Magyarok Nagyasszonya címet viseli. 

A mozaikon Szűz Mária és a gyermek Jézus látható, valamint két angyal, amint a Szent Koronát tartják Mária feje fölött. Magyarországot először Szent István királyunk ajánlotta fel Szűz Máriának, majd a történelem során több más uralkodó is megtette ezt, többek között I. Lipót, aki így köszönte meg az ország török uralom alól való felszabadulását.

Ritter Sándor története

Afula nem a legszebb és nem is a legizgalmasabb város Izraelben, számunkra mégis kihagyhatatlan volt. Itt készítettünk ugyanis interjút a többszörösen kitüntetett háborús veteránnal, Ritter Sándorral. Fiatal ejtőernyősként kezdte pályafutását a ’60-as évek Izraelében – szülei nagy meglepetésére, akik Budapesten erről mit sem tudtak. A háborúban aztán megsérült, így pályát váltott, először határvadász lett, majd rendőr, később pedig rendőrkapitány.

„Ha itt nem próbálnak egymás között valamit csinálni, soha az életben itt béke nem lesz. Ez épp annyira Izrael felelőssége, mint az araboké.”

Ezt már arra a kérdésünkre válaszolja Sándor, hogy vajon mi kell az arab-izraeli konfliktus lezárásához. Szerinte mindkét félnek alább kellene adnia az egójából és kevésbé kellene fent hordania az orrát. Úgy sejti azonban, ez annyira a távoli jövőben van, hogy ő már nem fogja megélni. Ne legyen igaza.

Haifa egyetlen magyar könyvesboltja sajnos nem várt meg minket, bezárt. Véglegesen. Ez van, ha az idősebb generáció, a második-harmadik generációnak nem adja át a titkos nyelvünket. Hasonló itt is a helyzet, mint sok helyen az USA-ban, vagy bárhol máshol, ahová nagy magyar diaszpóra valaha érkezett. 

Ezen tűnődünk még akkor is, amikor a szállásunk tetejéről, 18 emeletnyi magasságból csodáljuk a kikötőt a naplementében. Tökéletes lezárása ez az epizódnak, lélekben pedig már előre tekintünk következő állomásunk, Akkó felé, hogy onnan induljunk utolsó epizódunk bibliai állomásai felé.

A hetedik részről szóló útinaplónkban további érdekességekről írunk, érdemes elolvasni. Ahogy izraeli testvéreinknél, úgy nálunk is pihenőnap a szombat: dolgozni tilos, tévéképernyőkhöz tapadni kötelező, érkezik a hetedik rész!
 

Hungarikumokkal a világ körül 7. évad

7. rész: 2024. február 17. 10:50 TV2

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet!

Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező közel-keleti epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra. Kövessetek minket TikTokon, Facebookon, Instagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!