Rangos nemzetközi turisztikai díjakat hozott a kínai újév hazánknak.
Kínától, az egyik legfontosabb küldőországtól öt jelentős szakmai elismerésben részesült a magyar turisztikai szektor.
A kínai National Geographic Travel a legminőségibb úti célok között ajánlja Magyarországot, a Voyage Magazine pedig az Év új feltörekvő desztinációjának választotta hazánkat. Emellett az ország vezető turisztikai médiuma, valamint a legnagyobb szálláshelyfoglaló platformja több kategóriában is a legjobbak közé sorolta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) országimázsépítő és forgalomösztönző tevékenységét – tájékoztatott hétfői közleményében az MTÜ.
Csaknem 200 millió kiutazójával Kína a világ egyik legnagyobb küldőpiaca, ezért kiemelten fontos a magyar turizmus számára is.
Emiatt is nagy jelentőségű, hogy Magyarország érdemelte ki a Minőségi Desztináció arany fokozatát az egyik legismertebb és legnagyobb múltra visszatekintő utazási magazin, a National Geographic Traveler kínai kiadásától. A hasonlóképpen népszerű nemzetközi Voyage Magazine Kínában megjelenő verziója az Év új feltörekvő desztinációjának választotta országunkat.
Emellett két díjat is nyert az MTÜ Kína vezető turisztikai médiuma, a National Tourism News versenyén: a Legjobb térségi innovációk és azok promóciója kategóriában dobogós helyezést ért el, valamint a TOP 5 legjobb tanulmányút díjazottjai között is helyet kapott hazánk. Az MTÜ beszámolt arról is, hogy az egyik meghatározó szálláshelyfoglaló platform, a Tongcheng Travel pedig 2023 legjobb partnere címmel jutalmazta a kínai-magyar turizmus fejlesztéséért megvalósított együttműködéseket.
Tavaly Kínából négyszeresére nőtt a vendégforgalom 2022-höz képest hazánkban, 2024-re pedig további bővülés várható.
Ez annak is köszönhető, hogy a Schengeni-övezet államai közül elsőként Magyarország fogadhatott Kínából érkező turistacsoportokat az év eleji nyitás után. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató központ adatai szerint 2023-ban 320 százalékkal több kínai turista érkezett Magyarországra, mint a csúcsévnek számító 2019-ben – emelte ki az MTÜ.
A közlemény idézte Könnyid Lászlót, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatóját, aki kijelentette, hogy „a várva várt határnyitástól folyamatosan promotáljuk hazánkat a nagy potenciállal bíró kínai utazók körében a nemzetközi értékesítési stratégiánkkal összhangban. Megerősítettük jelenlétünket a kínai piacon, és a turisztikai szakmai partnereinkkel is megszilárdítottuk az együttműködéseinket. Kampányainkban nagy hangsúlyt fektettünk egyedülálló természeti kincsünk, a termálvizünk bemutatására. Büszkék vagyunk az elnyert díjakra, hiszen megmutatják, hogy jó úton járunk a kínai látogatók megszólításában” – mondta.
(MTI)
Ezt is ajánljuk a témában
Az ázsiai éttermek elterjedése nálunk és világszerte nem egy egyszerű véletlen és nem is pusztán üzleti trend. Sokszor egy alaposan átgondolt diplomáciai stratégia része a „küldő ország” oldaláról.
***
Nyitókép: Getty Images / Maremagnum
Keir Starmer kormányfő szerint hiba volt a konzervatívok távolságtartása, pragmatikus Kína-politikát javasol.
Emmanuel Macron, az európai stratégiai autonómia egyik vezető szószólója Kínába érkezik. Látogatása a stratégiai autonómia gyakorlati próbája lesz. Csang Pej-csin írása.
Milyen a természetű viszony áll fenn Magyarország, Japán és az Egyesült Államok között? Mennyire erős a woke Japánban? Abe Sinzó miniszterelnök volt tanácsadójával beszélgettünk Japán helyzetéről.
A Wall Street Journal elemzése sokkoló képet fest: a kontinens vezetői ráébredtek, hogy Amerika és Kína már a fejünk felett osztja újra a világot.
A tervek szerint a menetidő kevesebb mint három óra lenne a két főváros között.
Mivel a japán miniszterelnök nem volt hajlandó visszavonni a Kína megtámadására vonatkozó kijelentését, Donald Trumpnak kellett közbelépnie.
A drónok pontosan ott és akkor jelentek meg, ahol és amikor az eredeti menetrend alapján az ukrán elnök repülőgépe áthaladt volna.
Nem, nem Orbán Viktortól.
