Kim Dzsongun hosszú évtizedek észak-koreai politikájával szakított, ami egyes elemzők szerint azt jelzi, hogy háborúra készül, míg mások szerint csak védekező pozíciót próbál felvenni.
Az elmúlt hetekben Kim Dzsongun észak-koreai diktátor váratlanul megváltoztatta országa Dél-Koreával kapcsolatos több évtizedes politikáját: kihirdette, hogy Észak-Korea nem törekszik többé a megbékélésre és az újraegyesítésre szomszédjával– számolt be a CNN.
Észak-Korea „nem akar háborút, de nem fogja elkerülni”
– jelentette ki Kim egy politikai összejövetelen a múlt hónapban a KCNA állami hírügynökség szerint. Ha háborúra kerülne sor, az ország célja „a Koreai Köztársaság elfoglalása, elnyomása és visszaszerzése, valamint a köztársaság területének leigázása” – tette hozzá.
Az elmúlt időszakban Észak-Korea újabb fegyverkísérleteket hajtott végre és „háborús előkészületeket” jelentett be válaszul Amerika állítólagos „konfrontációs lépéseire”. Az ország tapasztalt megfigyelői között vita alakult ki: vajon mi lehet a diktátor szándéka? Robert Carlin és Siegfred Heckler neves szakértők a 38 North nevű, Észak-Koreával foglalkozó kiadványban azt írták, hogy
Kim Dzsongun „stratégiai döntést hozott, hogy háborúzni fog”.
A CNN leírja: más szakértők nem értenek egyet ezzel, mert úgy gondolják a diktátor tudja: egy eszkaláció a biztos bukáshoz vezet.
Ezt is ajánljuk a témában
„Néhány tucat nukleáris robbanófej elég arra, hogy a földi élet jelentős részének a végére pontot tegyen” – mondta Máthé Áron történész a Mandinernek.
Kim ismert a provokációiról, és az elmúlt években jelezte, hogy Dél-Koreával kapcsolatban megváltoztatja a politikáját.
Szakértők szerint azonban a mostani lépések annak köszönhetőek, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok elkezdte fokozni a hadgyakorlatokat és a katonai koordinációt, ami megijeszti Kimet. Ugyanakkor magabiztosabbnak is érzi magát, mivel
az orosz-ukrán háború miatt Észak-Korea közelebb került Oroszországhoz.
A CNN által megkérdezett szakértők szerint Dél-Korea ellenséges állammá való átminősítése lehetővé teszi Kim számára, hogy igazolja nukleáris és rakétaarzenáljának folyamatos növelését. A súlyos nemzetközi szankciók ellenére Kim az elmúlt években olyan fegyverek kifejlesztésére összpontosított, amelyekkel nemcsak Dél-Koreát és Japánt, hanem az Egyesült Államok területét is meg lehet támadni.
Egyes szakértők szerint Kim a lépéssel nem támadó, hanem inkább védekező pozíciót vett fel.
A diktátor ezt saját nyilvános nyilatkozataiban is jelezte, amikor a múlt hónapban azt mondta, hogy
az ország nem egy „megelőző támadásra” készül a fegyverkezéssel, hanem a „törvényes önvédelemre".
Öt amerikai tisztviselő nemrég azt nyilatkozta a CNN-nek: az Egyesült Államok nem látja annak a jelét, hogy Kim Dél-Korea elleni esetleges támadásra vagy nukleáris provokációra készülne.
Nyitókép: KCNA VIA KNS / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
„Néhányan még az észak-koreai tisztviselőket is bezárták egy szobába, és bántalmazták őket” – tudta meg a BBC.
Felbuggyant a panaszáradat.
Trump londoni fellépése felkavarta az atlanti szövetség állóvizét, miközben Európa olajcsapok nélkül, drónok célkeresztjében és utcai lázadások árnyékában sodródik a polgárháborús forgatókönyv felé.
Nem finomkodott az orosz külügyminiszter.
Az amerikai elnök közös sajtóértekezletet tartott Keir Starmer brit miniszterelnökkel.
Robert Palladino szerint hamarosan találkoznia kellene Donald Trumpnak és Orbán Viktornak.
Lengyelország úgy döntött, hogy fokozza katonai együttműködését Ukrajnával, még akkor is, ha ezzel geopolitikai darázsfészekbe nyúl.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
