Elkobzott orosz vagyonból segítené az ukránokat a Nyugat

Úgy támogatná pénzügyileg Ukrajnát a világ legfejlettebb országait tömörítő G7, hogy az elkobzott orosz vagyonokat használnák fel fedezetként, azaz lényegében azt adnák oda Kiejvnek – írja a Financial Times.

– fogalmaz a lap.

A vg.hu összefoglaló cikke hozzáteszi: A Financial Times forrásaiból származó információkat Alexander De Croo belga miniszterelnök múlt havi nyilatkozatai is megerősítik. A lap ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az EU nem utalhatja át Ukrajnának az Orosz Föderáció befagyasztott vagyonából 2023-ban befolyt bevételt, mivel az Európai Tanács által elfogadott döntésnek nincs visszamenőleges hatálya. Az EU-csúcs február elsején hagyta jóvá az Európai Bizottság (EB) javaslatát, amely szerint az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételt – hozamokat és egyéb pénzügyi eredményeket –  Ukrajnának nyújtott segély finanszírozására fordítják.

Az orosz külügyminisztérium egyszerű lopásnak nevezte az ötletet.

A nyugati országok összesen 288 milliárd dollár értékű vagyont veszítenének el a lépésre adott moszkvai válasz következményeként – írta múlt vasárnap az orosz állami RIA hírügynökség.

a Bloomberg 2023 szeptemberi riportja szerint, aminek a fő oka egyrészt a nyugati szankciók, másrészt a Putyin felől érkező nyomás volt.

A portál hozzátette: Oroszország számos intézkedést vezetett be, hogy hazacsábítsa milliárdosait. Felfüggesztette a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, és növelte a befektetések védelmének költségeit olyan adóparadicsomokban, mint Ciprus és Málta, miközben az Oroszországban újra regisztráló vállalatoknak adókedvezményeket adott.

A külföldi cégeknek, köztük a bankoknak pedig nagyon megnehezítette Moszkva, hogy távozzanak az országból.

Az orosz vagyon lefoglalásának támogatói szerint az ukrajnai háború illegális háború, és a befagyasztott orosz pénzt Ukrajnának kell adni újjáépítésre vagy akár az orosz erők elleni küzdelemre. Orosz tisztviselők azonban azzal replikáznak, hogy szerintük a Nyugat számos kétes törvényességű háborút vívott, beleértve a 2003-2011-es, amerikai vezetésű háborút Irakban. Emellett az is kétséges, hogy az ilyesfajta vagyonelkobzás megfelel-e a nemzetközi jognak. Mindenesetre egyes országok, például az Egyesült Államok és Nagy-Britannia létrehozná a vagyontranszferáláshoz szükséges hatóságokat a Reuters információi szerint.