Az orosz külügyminisztérium egyszerű lopásnak nevezte az ötletet.
Úgy támogatná pénzügyileg Ukrajnát a világ legfejlettebb országait tömörítő G7, hogy az elkobzott orosz vagyonokat használnák fel fedezetként, azaz lényegében azt adnák oda Kiejvnek – írja a Financial Times.
„Az Ukrajnát támogató koalíció követelni fogja Oroszországtól az adósság visszafizetését, ha pedig nem teszi, akkor elkobozzák az Orosz Föderáció befagyasztott szuverén vagyonát”
– fogalmaz a lap.
A vg.hu összefoglaló cikke hozzáteszi: A Financial Times forrásaiból származó információkat Alexander De Croo belga miniszterelnök múlt havi nyilatkozatai is megerősítik. A lap ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az EU nem utalhatja át Ukrajnának az Orosz Föderáció befagyasztott vagyonából 2023-ban befolyt bevételt, mivel az Európai Tanács által elfogadott döntésnek nincs visszamenőleges hatálya. Az EU-csúcs február elsején hagyta jóvá az Európai Bizottság (EB) javaslatát, amely szerint az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételt – hozamokat és egyéb pénzügyi eredményeket – Ukrajnának nyújtott segély finanszírozására fordítják.
Az orosz külügyminisztérium egyszerű lopásnak nevezte az ötletet.
A nyugati országok összesen 288 milliárd dollár értékű vagyont veszítenének el a lépésre adott moszkvai válasz következményeként – írta múlt vasárnap az orosz állami RIA hírügynökség.
Az orosz oligarchák legalább 50 milliárd dollárnyi vagyont vontak ki Európából és vitték azt haza a háború kezdete óta
a Bloomberg 2023 szeptemberi riportja szerint, aminek a fő oka egyrészt a nyugati szankciók, másrészt a Putyin felől érkező nyomás volt.
A portál hozzátette: Oroszország számos intézkedést vezetett be, hogy hazacsábítsa milliárdosait. Felfüggesztette a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, és növelte a befektetések védelmének költségeit olyan adóparadicsomokban, mint Ciprus és Málta, miközben az Oroszországban újra regisztráló vállalatoknak adókedvezményeket adott.
A külföldi cégeknek, köztük a bankoknak pedig nagyon megnehezítette Moszkva, hogy távozzanak az országból.
Az orosz kormány 2023 márciusától a „barátságtalan országokból” származó cégektől 10 százalékos költségvetési hozzájárulást követel meg.
Az orosz vagyon lefoglalásának támogatói szerint az ukrajnai háború illegális háború, és a befagyasztott orosz pénzt Ukrajnának kell adni újjáépítésre vagy akár az orosz erők elleni küzdelemre. Orosz tisztviselők azonban azzal replikáznak, hogy szerintük a Nyugat számos kétes törvényességű háborút vívott, beleértve a 2003-2011-es, amerikai vezetésű háborút Irakban. Emellett az is kétséges, hogy az ilyesfajta vagyonelkobzás megfelel-e a nemzetközi jognak. Mindenesetre egyes országok, például az Egyesült Államok és Nagy-Britannia létrehozná a vagyontranszferáláshoz szükséges hatóságokat a Reuters információi szerint.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az orosz elnök felajánlotta, hogy Oroszország az ukrajnai választások napján tartózkodik a mélységi csapásoktól, ha megtartják a voksolást.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Az orosz elnök újra együttműködést ajánl Európának, miközben az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről beszélt.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
