Vajon tényleg jó ötlet eltörölni az iskolákban a házi feladatot? Igaza van az új lengyel kormánynak?

2024. január 29. 12:07

Barbara Nowacká döntése inkább látszatintézkedésnek tűnik, amely a túl sok és haszontalan feladattal küzdő gyermekek és szülők érzelmeire kíván hatni.

2024. január 29. 12:07
null

Írta: Szakos Enikő, az MCC Tanuláskutató Intézet kutatója

A házi feladatok kérdése nem egyszerűsíthető le arra a dichotómiára, hogy a gyermekek szabadidejükben tanuljanak-e vagy inkább pihenjenek. Először azt kell megérteni, hogy a mellette vagy ellene érvelők mit tekintenek az iskola céljának, mit gondolnak a tanárok és a diákok feladatáról. Fontos tisztában lenni az önálló feladatvégzés számos előnyével azzal együtt, hogy észben tartjuk, a tanár felelőssége, hogy a nevelési-oktatási céloknak megfelelő feladatokat tűzzön ki, amelyek a diákok tudásának és személyiségének fejlődését segítik elő.

Tehát a házi feladat adta előnyökről kizárólag a hatékony feladatok esetén beszélhetünk.

Ezt is ajánljuk a témában

Ha az iskolát olyan helynek tekintjük, ahol a gyermekek kíváncsiságát felkeltjük a tudományok, az élet kérdései iránt, ahol a tanár tudást oszt meg, és a diákok élvezettel sajátítják el az új ismereteket, akkor a házi feladatok elengedhetetlen pedagógiai eszközök. Balkovitzné Magda úgy gondolja, „az iskola célja az adottságok, képességek, készségek fejlesztése; fogalmak kialakítása, ismeretek nyújtása; a tanulás technikájának, módjának megfigyeltetése, elsajátíttatása, gyakoroltatása; a tanulói személyiség gazdagítása, formálása” (2002). Ezzel egyetértve az az állítása is értelmet nyer, mely szerint a házi feladatot az oktatás fontos eszközének tekinti, amely

a diákok önállóságát és akaratát fejleszti.

Egy Iskolakultúrában megjelenő tanulmányban ezeket olyan, a tanulóra kifejtett hatásaival egészítik még ki, mint az önszabályozó tanulás folyamatának kialakítása, a megküzdési képesség fejlesztése, a felelősségérzet, időgazdálkodás képességének kialakítása (Imre, N., Török, B., & Révész, L. 2021). Azt sem nehéz belátni, hogy ezen képességek fejlesztése a mindennapokban való helytállás és boldogulás feltételei is, és esetenként sajnos az egyetlen strukturált lehetőség ezek gyakorlására.

A házi feladatok nem azt a célt szolgálják, amire sajnos manapság néhány pedagógus használja: hogy a tanórai, befejezetlen feladatokat délután, önállóan pótolják a tanulók. 

A házi feladat az önálló, elmélyült tanulást, valamint a feladatok révén való gyakorlatszerzést segíti, de – legfőképpen általános iskolában – olyan ismeretekre épít, amelyekre a gyermek az iskolában a tanár által tesz szert. A tanulási képességek különbözőségét figyelembe véve fontos előnye a házi feladatoknak, hogy a 45 perces kötöttségek nélkül, egyéni sebességgel tudnak a diákok haladni. A délutáni (esetleg hétvégi) önálló tanulóidő lehetővé teszi, hogy az előzményeket felelevenítse a gyermek, az újonnan szerzett ismereteket többször elolvassa, sőt, érdeklődésétől függően további kutatásra van lehetősége tudásának szélesítése érdekében.

Míg az iskolában általában nincs helye – sem ideje – az internetes böngészésnek, iskolán kívül az abban rejlő tanulási lehetőségek is kiaknázhatók.

Ezeken túl a házi feladattal töltött idő fejleszti a problémamegoldást, a kreativitást,

és a tanulónak legalkalmasabb tanulási módszerek, stratégiák alkalmazására is lehetőséget biztosít. Tehát látható, hogy a megfelelő nehézségű és mennyiségű, célzott házi feladatokból előnye származhat a tanulóknak.

Akik az oktatást terhelnék a társadalom valamennyi problémájával, és az iskola céljának a szociális különbségek kiegyenlítését és az integrációt látják, a házi feladatot az egyenlőtlenségek fokozására szolgáló eszköznek tekintik. Azonban, ahogy arra a 2012-ben végzett PISA vizsgálat rávilágít, a szocio-ökonómiai, demográfiai helyzettől és az iskolától függetlenül azok teljesítettek jobban a teszten, akik több időt töltöttek önálló tanulással, házi feladatok elkészítésével (Imre, N., Török, B., & Révész, L. 2021). 

Ráadásul a házi feladatok eltörlése éppen hogy mélyítheti a különbségeket:

a középosztálybeli, jó anyagi körülmények között élő családok gyermekei az iskolai kötelességeken túl is folytatják a tanulást szabadidejükben, hiszen vagy különórákra járnak, vagy magántanárt fogadnak nekik. A tanár által jól kijelölt feladatok, a gyakoroltatás vagy az ismétlés éppen azok tanulását segítheti, akik mástól nem kapnak erre megfelelő iránymutatást. A tanulmányból kiderül, hogy az önálló feladatmegoldás pozitívan járul hozzá a tesztek eredményességéhez általános és középiskolában is, bár igaz, hogy az előbbi esetén kisebb mértékű a korreláció.

A 2015-ös PISA felmérés a diákok jóllétét is vizsgálta, többek között a tanórán kívüli időtöltés formáira is fókuszálva. Ebből az derül ki, hogy a diákok életükkel való elégedettsége nincs összefüggésben az iskolában vagy az azon túli tanulással töltött idővel.

Tehát a tanulmányokra fordított több energia nem okoz elégedetlenséget a közérzetükben.

Ezzel a felmérés cáfolja, hogy a házi feladatok beszüntetése a diákok jóllétének érdekében történne (Imre, N., Török, B., & Révész, L. 2021).

A házi feladatoknál azonban a minőség és a mennyiség kulcsfontosságú, valamint az is, hogy a gyermekek értsék a feladatot és az éppen annyira legyen nehéz, hogy flow-élménybe kerüljenek. Elengedhetetlen, hogy a tanuló az elvégzéshez szükséges lépések ismeretének birtokában legyen, és érthető instrukciókat, teljesíthető elvárásokat kapjon a tanítójától.

A tanárok alapos tervezési munkájának része kell hogy legyen a házi feladat kitűzése, hogy az a megfelelő tanulási céllal rendelkezzen. 

Ezt is ajánljuk a témában

A házi feladat tehát önmagában nem jelent problémát, sőt, számos előnyét sorakoztathatjuk fel. A tanulók önállóságának, az érdeklődési körükben való elmélyedésnek, valamint az egyéni tempóban történő gyakorlásnak elengedhetetlen eszköze a házi feladat.

Így a lengyel oktatási miniszter januárban bejelentett döntésének egyik hibás pontja, hogy eltörlik a kötelező házi feladatokat 2024. áprilisától az általános, majd később a középiskolákban. Inkább tűnik látszatintézkedésnek, amely

a túl sok és haszontalan, pedagógiailag hibás feladatokkal küzdő gyermekek és szülők érzelmeire kíván hatni,

mintsem egy megfontolt, az oktatás minőségét javító intézkedésnek. A miniszter szakmai megfontoltságának mellőzését és ideológiai alapon hozott döntését bizonyítja az is, hogy a „Történelem és jelen” tantárgyat megszünteti, csökkenteni kívánja a lengyel nyelv, a történelem, valamint a társadalom- és természettudományos tárgyak tananyagát. Sławomir Broniarz, a Lengyel Tanárunió elnöke ezekre „vegyes érzelmekkel” reagálva a házi feladat didaktikai funkcióját és fontosságát hangsúlyozta, valamint felhívta a figyelmet az önálló munkavégzés hiányában a tanári munka és az oktatási tartalom jelentős megváltozására, amellyel kapcsolatban komoly kétségei vannak.

Az ilyen radikális ideológiai döntések helyett a tanulás és az oktatás javát szolgáló intézkedések meghozatala lenne szükséges. Ha a házi feladat aggályokat ébreszt, akkor hatékonyságának fejlesztésével előnyeinek megőrzése mellett kell foglalkozni.

Szükséges szem előtt tartani, hogy a tanári magyarázatot, a személyes interakciót nem válthatja fel az önálló munkavégzés, azonban az ismétlésnek, a készségek gyakorlásának és elsajátításának jó eszköze lehet az otthoni munkavégzés. A házi feladatok mennyiségét és céljait kell újradefiniálni a tanárok edukálásával, hogy a diákok tudásának gazdagítását, nemzedékek tudásának továbbörökítését minden lehetséges eszközzel elérhetővé tegyük a gyermekek számára.

(Nyitókép: Pixabay)

 

Mandiner éves előfizetés féléves áron!

Összesen 39 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Reszelő Aladár
2024. február 12. 09:52
Teljesen össze vannak zavarodva. A progresszió célja az egyenlőtlenségek eltűntetése, de a nyomorult gazdagok valahogy nem hajlandók lejjebb adni. Ha egyszeren kitiltnák őket az oktatásból, akkor képesek lennének magántanárral esetleg önállóan is tanulni és teljesíteni. Ha komolyan akarom megválaszolni: nem az a baj a házival, hogy van, hanem ahogy van. Egyes tanárok meggyőződése, hogy a legfontosabb tárgyat tanítják és hogy korlátlanul rendelkeznek a diák iskolán kívüli idejével. Persze mindegyik szeretné csökkenteni a tananyagot: természetesen a többi tárgyét, mert a saját így is szükös. Sőt egyenesen több óra kellene, persze kevesebb osztállyal mert a hati 22 az rengeteg.
bagoly-29
2024. január 29. 19:03 Szerkesztve
A tanár feladata hogy megértesse a tananyagot és ahogy a megtanulását ellenőrizze! A megtanulás és begyakorlás már a tanuló önálló feladata!
Akitlosz
2024. január 29. 18:46
Az önálló, elmélyült tanulás nem oktatás. Oktatás az, amikor a tanár átadja a tudását a tanulóknak. Önálló, elmélyült tanulásért felesleges iskolába járni. Azt bárki meg tudja tenni maga is. Oktatáskor az oktatónak kellene tudást átadnia. Tehát nem azt, hogy mit kell(ene) a diáknak tudnia a következő órára. Olyan tudást vár(ná)nak el a diákoktól amit a tanintézmény egyszer sem adott át, nem mutatott meg nekik. Böngésszen az interneten, mi? De azért iskolakötelezettség van.
bagoly-29
2024. január 29. 18:45
A tudáshoz nem elég az iskolai munka! A megértetett tananyagot meg is kell tanulni és bevésni (gyakorlással) az agyba! Ez utóbbi kettő már otthoni tevékenység eredménye! Persze, a magukat képzelő tanulók váltig állitják, hogy nem kell megtanulják a leckét, mert már iskolában megtették! Csak nem maradandóan s az iskola célja pont az, hogy maradandó tudást adjon!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!