Ugyan az oroszok 18 százalékát már uralják Ukrajnának, a német sajtóban megjelent orosz terv a jelenlegi műveleti ütemmel körülbelül 100 év alatt sem teljesíthető – mutatott rá a szakértő, aki Ukrajna lehetséges céljairól is beszélt.
Az Inforádió Aréna c. műsorának vendégeként Resperger István ezredes, egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója a gázai helyzet mellett többek között az orosz-ukrán háborúról is beszélt.
Az ukránok helyzete kapcsán kérdésre válaszolva az ezredes felidézte: Volodomir Zelenszkij elnök, illetve az ukrán vezetés már 2023 december végén elrendelte, hogy „védelmi vonalakat kell kiépíteni, hiszen látták, hogy
a személyi állomány kifogyóban van az ukrán oldalon. Nem lesz annyi erő, illetve technika sem érkezett. Minél inkább a védelemre kell összpontosítani”
– fogalmazott Resperger István, rámutatva arra is: az ukránok még erődrendszert is építettek, így szükség esetén van hová visszavonulniuk.
Ukrajna részéről a cél az, hogy megállítsák az orosz támadóműveletet, és feltartóztassák az oroszokat, hangzott el a műsorban. Ebben a szakértő szerint nagy segítséget jelent majd, ha az ukránok megkapják a légvédelmi rendszereket az Egyesült Királyságtól, illetve Japántól. Utóbbi kapcsán Rasperger emlékeztetett: a japánok Patriot-rendszert ajánlottak fel az ukránoknak.
A németeket is megemlítette a szakértő, akik többek között Leopárd 2-eseket, szám szerint évi száz darabot adnának az ukránoknak,
Kapcsolódó vélemény
Hány egy vagy két évtizednyi időtartamra szóló nagy volumenű megrendelést küldtek el a nyugati kormányok a nyugati fegyvergyáraknak? Ez az egyetlen valóban fontos kérdés.
Az USA támogatása kapcsán Resperger szakértők nyilatkozatait említve elmondta: tud még eszközöket adni az USA az ukránoknak, azonban leginkább olyanokat, amelyekre nem lesz szükség Tajvannál. Olyasmit, ami „nem hajó, nem partraszálló eszköz”.
Oroszország hadműveleti tempója kapcsán Resperger István kérdésre válaszolva rámutatott arra is: noha „lesznek kisebb sikerei a harctéren” az oroszoknak, azonban szerinte a német sajtóban megjelent terv, miszerint az oroszok 2026-ig a Dnyipro, illetve Harkiv városig szeretnének eljutni, „teljesen irreális”.
Ez a műveleti ütemmel körülbelül 100 év alatt sem teljesíthető”
– fogalmazott Resperger.
A háborúban álló felek erejét illetően Resperger István elmondta: „körülbelül 300 harcászati egysége van az oroszoknak a frontvonalban, közel 220 egysége van az ukránoknak. Ebből 7 harckocsi dandára van az ukránoknak, és közel 60 területvédelmi dandára”. A szakértő információi szerint az oroszoknak a fronton „körülbelül 60 olyan alegyegysége van, akikkel nagyobb támadóműveleteket tud folytatni ebből a 300-ból.”
A fentiekből az ezredes szerint látszik, hogy
eddig az állapotig is nagyon lassan jutott el az orosz haderő, amely ugyan 18 százalékát uralja Ukrajnának, de egy Bahmut méretű, 70 ezres város ostroma nyolc hónapig tartott.
„Tehát a műveletek üteme azt mutatja, hogy elég lassan haladnak, és azok a nagyvárosok, amit a háború elején sem sikerült bevenni, mint Harkiv és Dnyipro, az továbbra is elérhetetlen cél szerintem ezekkel a feltételekkel, hacsak nagyobb mozgósítást nem követ el Oroszország” – értékelt Resperger István.
A beszélgetés kapcsolódó részét az alábbi videóban tekintheti meg:
Nyitókép: GENYA SAVILOV / AFP
Orbán Magyarországa maffiaállam, Trump nem is szereti, nem voltam a rezsim embere – pikáns interjút adott a lengyel Rzeczpospolitának a politikus.
A kormánypárti szavazók 95 százalékos arányban, tehát gyakorlatilag egyhangúan gondolják úgy, hogy a tűzszünet lenne a helyes megoldás.
Egyeseknek politikai, míg másoknak gazdasági érdekeik fűződnek ahhoz, hogy ez a háború folytatódjon – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Sem Oroszország, sem Kína nem tervez részt venni rajta.
Nem Lengyelország és a NATO akar háborút, hanem Oroszország akarja továbbra is folytatni elfogadhatatlan háborúját. Világos?
A miniszterelnök szerint Magyarország és a családok békéje lesz a tét a június 9-ei választáson.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a kínai látogatás abban is jelentőséggel bír, hogy Magyarország a régióban kulcsállammá váljon.
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
