Tüntetések voltak Frankfurtban, Hannoverben, Kasselben, Dortmundban, Wuppertalban, Karlsruhéban, Nürnbergben és más városokban is.
Néhányan „A fasizmus nem alternatíva” feliratú táblákkal vonultak fel. Rendőrségi jelentések szerint még az északi-tengeri Sylt-szigeten is mintegy 600 ember vonult utcára. A tüntetéseket jórészt az váltotta ki, hogy a Correctiv című hírportál jelentéséből kiderült: novemberben egy Potsdamban tartott találkozón AfD-s és a konzervatív Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) tartozó politikusok is megjelentek; a résztvevők egyebek között az úgynevezett visszavándorlással, vagyis a bevándorlók és a kisebbségek, köztük a német állampolgársággal is rendelkezők kiutasításával foglalkoztak.
A jelentés Németország-szerte felháborodást keltett. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter a Funke Mediengruppenak nyilatkozva szombaton azt mondta, a potsdami találkozó a náci wannseei konferencia emlékét idézheti fel. A novemberi találkozót ugyanis a náci vezetőknek a „zsidókérdés végső megoldásáról” 1942. január 20-én Wannsee berlini városrészben megrendezett tanácskozása egykori helyszínétől alig tíz kilométerre tartották meg.
Faeser – mint mondta – nem akart egyenlőségjelet tenni a két rendezvény közé, de hangsúlyozta: az olyan ártalmatlannak tűnő kifejezések mögött, mint a „visszavándorlás”, felsejlik az emberek etnikai származása vagy politikai nézetei miatti tömeges kiutasításnak és deportálásnak a gondolata.
A tüntetők szombaton kifejezésre juttatták: nem akarják, hogy az ország visszatérjen a náci múltjához. Észak-Rajna-Vesztfáliában Hendrik Wüst (CDU) tartományi miniszterelnök köszönetet mondott a jobboldali szélsőségek elleni tüntetésen résztvevőknek, és a demokraták összefogására szólított fel. Wüst az AfD-t „veszélyes náci pártnak„ bélyegezte, amely – mint mondta – nem áll a német alkotmány talaján”.
Az AfD nem konzervatív párt, és pláne nem értékorientált párt”
– hangsúlyozta.
Frankfurtban a rendőrség közlése szerint mintegy 35 ezren tüntettek békésen. Hannoverben, ahol Christian Wulff volt német államfő és Stephan Weil (SPD), Alsó-Szászország tartományi miniszterelnöke szólt a tüntetőkhöz az Operaház előtti téren, a szervezők szintén 35 ezerre tették a résztvevők számát. A rendőrség becslései szerint Kasselben 12 ezer, Dortmundban és Wuppertalban 7-7 ezer, Karlsruhéban 20 ezer, Nürnbergben legalább 10 ezer, Halle/Saale-ban pedig mintegy 16 ezer ember gyűlt össze.
A napok óta tartó tüntetéseket Olaf Scholz kancellár is támogatta. „A jobboldali szélsőségesek támadják a demokráciánkat” – vélekedett egy pénteki nyilatkozatában. Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke az Augsburger Allgemeine című lapnak nyilatkozva ugyancsak üdvözölte a megmozdulásokat. Thomas Haldenwang, a német nemzetbiztonsági szolgálat vezetője a Westdeutsche Zeitung című lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy „jó lenne, ha a lakosság csendes többsége egyértelműen kiállna a szélsőségesség és az antiszemitizmus ellen”. Vasárnapra további demonstrációkat terveznek, egyebek között Berlinben.
(MTI)
Nyitókép: Ying Tang / NurPhoto / NurPhoto via AFP
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Felvételek bizonyítják, így rontanának rá a nyugdíjrendszerre Magyar Péter szakértői és politikusai.
Ez nem újságírás, hanem tudatos politikai manipuláció: a cél, hogy a békepárti vezetőket egymás ellen fordítsák, és ezzel gyengítsék a háborúval szembeni józan, felelős álláspontot.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
A hétvégén ismét szembe jött velük a valóság, a Margit hídon, egy nagymama formájában.
A katolikus egyházfő hétfőn fogadja majd a magyar miniszterelnököt.
Amikor rákbetegségét kezelték és nyílt sebbel hazaért, lakását már felforgatták Tusk rendőrei; azonban Zbigniew Ziobro, akit azóta ismét börtönnel fenyeget a hatalom, hétfőn este Budapesten még bizakodóan beszélt lapunknak.
Tóth Máté elmagyarázta: a horvát olajszállító minapi szerződésszegése is azt bizonyítja, hogy a nyugatiak akarata szerint valójában csak kiszolgáltatottabbá válna Magyarország.
