Indirekten ismerte el a donbaszi város elvesztését az ukrán vezérkar.
December 15-re elfoglalták az oroszok a donyecki Marjinkát. A város elestét s az annak romjaiból való visszavonulást a helyi ukrán források megerősítették, a háború előtti tízezres településből semmi nem maradt, derül ki a varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalójából, amelyet szombaton közölt a Válasz Online.
Mint a lengyel intézet írja: Olekszandr Tarnavszkij, az ukrán Taurida műveleti-stratégiai csapatösszevonás parancsnoka tagadta, azokat információs provokációnak nevezve, s azt állítva: az ellenség nem foglalta el a teljes települést, annak védelme még zajlik. A város elvesztését azonban az Ukrán Vezérkar indirekten megerősítette: december 14-én a helységet összecsapások helyszíneként jelölték meg; szerintük harcok Marjinka térségében jelenleg a várostól délre, illetve északra folynak. Valószínűleg még mindig maradtak ukrán erők a település közigazgatási határán belül, annak északnyugati külterületén, már a beépített övezet maradványain kívül.
A várost 2014 óta ostromolták a donbaszi szeparatisták, majd a hivatásos orosz haderő. 2022 novembere óta gyakorlatilag egyetlen civil sem élt már itt.
Avdijivkától északra a támadók kiterjesztették az általuk ellenőrzött területet, Sztepove környékén, a vasútvonal nyugati oldalán, illetve Sziverszktől délre és Bahmuttól északnyugatra erősítve magukat. A fennmaradó irányokban vagy a védőknek sikerült a jelenlegi állásaikat megtartani, vagy a támadók előrehaladása volt jelentéktelen. December 13-án újabb rekordot döntött az egy nap során végrehajtott orosz rohamok száma: az Ukrán Vezérkar szerint Avdijivkától északra és délre az ukránok összesen 57-et verhettek vissza, a teljes fronton pedig 120-at, áll az elemzésben.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
A diplomata megemlékezett arról, hogy 176 éve, 1849 november 20-án adták át a Lánchidat, mely számára nem csak egy híd, hanem „a két ország közötti kapcsolat szimbóluma is”.
Ha politikus leszel, akkor bizony meg fognak kérdezni néhány dologról. És ilyenkor sajnos válaszolni kell.
Nem okozott meglepetést Brüsszel az ott dolgozó riporternek.
A Burevesztnyik hiperszonikus fegyver teszteléséről tett jelentést az orosz vezérkari főnök.
Már nyolcvan év körül vannak azok, akik gyerekként átélték 1956-ot. Hogyan vészelték át a forradalmat, mire emlékeznek, és miként hatott ez későbbi életükre? Egy budai és egy miskolci asszony idézi fel emlékeit.
Sorra érkeznek a gratulációk Krasznahorkai László Nobel-díja kapcsán, Orbán Viktor is köszöntötte az első gyulai Nobel-díjast. A Mandiner megkereste a dél-alföldi város polgármesterét, aki elmondta, nagyon büszkék rá, hogy a település adta az egyetemes kultúrának Krasznahorkai Lászlót is, Erkel Ferenc és Bay Zoltán mellett.
A kimagasló teljesítménye ellenére sem kímélik a magyar középpályást.
Eli Sharabi megdöbbentő őszinteséggel beszélt a Mandiner újságírójának, arról a 16 hónapról, amely során szó szerint a földi poklot élte át.
