Kelet-ázsiai csúcs: a világ GDP-jének a negyede összeállt, hogy még több pénzt keressen

Négy év óta először találkozott a múlt hét végén találkozott egymással Kína, Japán és Dél-Korea külügyminisztere, (Vang Ji, Joko Kamikawa, Park Jin). A találkozó megágyazott annak, hogy Hszi Csin-ping „a közeljövőben” találkozzon Fumio Kishida japán és Yoon Suk Yeol dél-koreai miniszterelnökkel. A három ország a világ GDP-jének mintegy egy negyedét adja, tehát nem lebecsülendő a fontossága annak, hogyan alakulnak a háromoldalú kapcsolatok Peking, Szöul és Tokió között.

Se veled, se nélküled

A három ország kapcsolata meglehetősen ambivalens: egyrészről a gazdaságilag mindhárom ország egymásra van utalva, már csak azért is, mert szomszédok, ugyanakkor ez a közelség a történelem során számos alkalommal okozott konfliktusokat közöttük. Máig árnyékot vet a kapcsolatokra Japán második világháborús szerepvállalása, valamint a huszadik század első felében végbement japán gyarmatosítás. A legutóbbi időben pedig

utóbbival kapcsolatban megjegyzendő, hogy Dél-Korea és Japán az Egyesült Államok elkötelezett szövetségese, Kína pedig Észak-Korea támogatója, amely természetesen nem kevés ellentétet szül az országok között. 

Ugyanakkor Hszi Csin-ping és Joe Biden legutóbbi találkozója is azt mutatja, hogy már Washington is inkább javítaná a kapcsolatot Kínával, ez pedig lehetőséget biztosíthat Japán és Dél-Korea számára is, hogy normalizálják sajátjukat Pekinggel. Bár a kínai-amerikai kapcsolatok enyhülése részben ösztönözte Japán és Dél-Korea hajlandóságát arra, hogy Kína felé közeledjen, kínai szakértők úgy vélik, hogy a szorosabb kínai-japán-dél-koreai háromoldalú kapcsolat nem fogja boldoggá tenni az Egyesült Államokat. Washingtont több ország is azzal vádolja, hogy a NATO mintájára katonai blokkot akar létrehozni Ázsiában, valamint kiterjesztené a NATO katonai jelenlétét a térségre.

Vang Ji a találkozót követően elmondta, Vang megjegyezte, hogy a Koreai-félszigeten fennálló feszültség egyik félnek sem érdeke. „Sürgető feladat a helyzet kezelése, a párbeszéd újraindításához szükséges feltételek megteremtése” – fogalmazott. Elmondta, hogy mindkét ország profitálhat a pozitív kapcsolatból, míg mindkét fél szenvedni fog, ha a kapcsolatok romlanak. Vang azt mondta Kamikawának, hogy

Japánnak tiszteletben kell tartania a tajvani kérdéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásait, szigorúan be kell tartania az „egy Kína” elvét, és tartózkodnia kell a Kína belügyeibe való beavatkozástól. Megjegyezte, hogy Kína ellenzi Japán felelőtlen intézkedését, miszerint a fukusimai nukleáris sugárszennyezett víz óceánba bocsátja.

Stratégiai autonómiára van szükség

A kínai külügyminiszter szerint a három országnak

és ragaszkodnia kell a nézeteltérések és viták párbeszéddel és békés eszközökkel történő megoldásához. Végső soron Kína, Japán és Dél-Korea „olyan szomszédok, akiket nem lehet elmozdítani” – mondta Vang. Arra is figyelmeztetett, hogy helytelen a gazdasági eszközök „fegyverként” való felhasználása.

Kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga beleszólnia a három ország egymás közötti kapcsolatába. Kína szerint a washingtoni vezetés arra törekszik, hogy Japánt és Dél-Koreát Kína megfékezésére használja fel, és megpróbálja meghiúsítani a háromoldalú együttműködést. Kína szerint azonban

Ezért Dél-Koreának és Japánnak is arra kell törekednie, hogy megerősítse stratégiai autonómiáját.

***

Nyitókép: Ahn Young-joon / POOL / AFP