Az oroszok azzal számolnak, hogy a nyugati támogatás idővel kimerül, és ez kompromisszumra kényszeríti az ukránokat – fogalmazott.
A Magyar Nemzet Olekszandr Musijenkóval, a Katonai és Jogi Tanulmányok Központja kijevi intézetének vezetőjével készített interjút, melyben értékelte a háború szempontjából az idei évet és elmondta várakozásait a 2024-es esztendővel kapcsolatban.
A katonai szakértő elmondta, hogy az ukrán ellentámadásnak három célja volt: a megszállt területek felszabadítása, az orosz támadó hadművelet megállítása, legyengíteni és kimeríteni az orosz erőket.
„Ha az első célt tekintjük, akkor nem értük el az elvárt sikereket. Ha viszont a másodikat és harmadikat is számba vesszük, akkor már beszámolhatunk részeredményekről.
Sikerült annyira meggyengítenünk az oroszokat, hogy ne tudjanak komoly offenzívát indítani keleten”
– fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy az előzetes elvárásokkal szemben túlzó volt-e a felhajtás, a katonai szakértő úgy fogalmazott, hogy egy háborúban az elvárások mindig magasabbak, mint amilyen a valódi helyzet a harcmezőn és még a parancsnokok legjobb terveit is könnyen felülírhatja a csatatér realitása. Hozzátette: „Kétségtelen, hogy szerettük volna felszabadítani a megszállt területeket”.
Olekszandr Musijenkó szerint az orosz stratégia az lesz, hogy próbálják megőrizni a már megszállt területeket, miközben különböző irányokból támadnak, de csak taktikai szinten. „Az ukrán lépéseket figyelik, és várnak a megfelelő alkalomra, hogy újabb kisebb területeket foglaljanak el” – tette hozzá.
Ukrán részről a stratégiánk meggyengíteni és kimeríteni az orosz erőket.
„Talán újabb ellentámadást indítunk, de valószínűleg szintén csak taktikai szinten. 2024 nagyon fontos év lesz, talán a legfontosabb. Talán közelebb kerülünk a háború lezárásához, de sok függ a katonai, a geopolitikai helyzettől, az amerikai választásoktól, Kína pozíciójától” – hangsúlyozta az interjúban.
Egy esetleges béke vagy tűzszünet kapcsán borúlátó, nem látja ezeknek az esélyét. Az oroszok szerinte meg fogják várni az amerikai elnökválasztás eredményét, és az európai helyzet alakulását. „Azzal számolnak, hogy a nyugati támogatás idővel kimerül, és ez kompromisszumra kényszeríti az ukránokat.
Viszont, ahogy már említettem, jelentősebb orosz offenzíva megindulását sem tartom valószínűnek, ahhoz túlságosan meggyengültek”
– fogalmazott.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
A mai Aulichok, Vécseyk, Dessewffyk teljes szívükkel védik hazájukat. Nem lőfegyverrel, hanem százezrével a digitális polgári körökben, a Harcosok klubjában az interneten. Horváth K. József írása.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai.
Az egyik ukrán portál tényszerűen számolt be a magyar miniszterelnök véleményéről.
Johann Wadephul külügyminiszter a túszokról és a nyugati támogatásról is beszélt.
A válasz nem bonyolult, csak kellemetlen. Mert senki nem mondta, mutatta meg nekik, miért érdemes.
Orbán Viktor kijelentése egy háborús aggodalomról szólt, nem diplomáciai állásfoglalásról.
Az ukrán Legfelsőbb Tanács határozata szerint a hadiállapot miatt nem lehet megtartani a helyi önkormányzati választásokat.
Akármilyen mély politikai megosztottságot élünk is át, hazánk még mindig egy nyugalmas szeglete a nyugati világnak. Szilvay Gergely írása.
